A központi bankok bankjának is nevezett intézmény a vasárnap kiadott éves jelentésében azt írta, hogy cserébe a befektetett tőkére vetített megtérülés (RoE) stabilabb lesz, mert az eszközök között kevesebb lesz a kockázatos. A válság előtt a bankok nyereségessége elérte vagy meghaladta a 20 százalékot, egyes bankházak még mindig 15-20 százalék közötti megtérülést terveznek, pedig hosszabb távon be kell rendezkedniük 11-12 százalékra, ami közel van a nem pénzügyi vállalkozások megtérülési átlagához – írták a BIS szakértői.
A profitrátát elsősorban a bankok tőkehelyzetét újraszabályozó, a tőkemegfelelési mutatókat szigorító új, tavaly elfogadott nemzetközi megállapodás (Bázel-III.) fogja korlátozni. A Bázel-III. előírásait 2013–2019 között kell bevezetniük a bankoknak. Éves jelentésében a BIS figyelmeztetett arra is, hogy a felzárkózó gazdaságú országokban a munkaköltség növekedése éppolyan világméretű inflációs spirált okozhat, mint az 1970-es években az élelmiszerárak emelkedése. A BIS szerint a világkereskedelem csatornáin ez az infláció akkor is beszivárog a fejlett országok maginflációjába, ha az ottani munkapiacokon mérsékelt marad a bérnyomás.
A BIS minden ország elemi szükségletének nevezte a folyómérleg-hiány és a költségvetési hiány csökkentését, a költségvetés összetételének javítását, az adósság csökkentését és a fenntartható növekedési pálya megtalálását. A BIS nemzetközi egyeztetést sürgetett a fő gazdaságok között az egymásközti folyómérleg-egyensúlytalanságok csökkentésére. Ennek fő eszköze a BIS szerint a valutaárfolyamok nagyobb rugalmassága kell legyen.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Ha Brüsszelben migránsokat akarnak, megkaphatják!
