Közel kétmilliárd forintos kár érte öt év alatt a HM-et + Képriport

A Honvédelmi Minisztériumnál (HM) végzett átvilágítás eredménye szerint összesen 1,773 milliárd forint kár érte a tárcát 2005 és 2010 között – közölte Hende Csaba miniszter csütörtökön Budapesten, hozzátéve: ez a már megismert ügyeket jelenti, a valós anyagi kár ennél is nagyobb lehet.

A honvédelmi tárca vezetője a minisztérium egyéves munkájáról tartott sajtótájékoztatón elmondta: az átvilágítás fényt derített arra, hogy a pénzt a HM cégein keresztül, az alvállalkozókon át vitték ki a tárcától. A jogi megállapítások szerint a 45 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az érintett gazdasági társaságok 12 vezető tisztségviselőjét érinti – fűzte hozzá Hende Csaba.

A legtöbb kárt (596 millió forint) a HM EI Zrt.-nél mutatták ki, a második (540 millió forint) a HM Rekreációs Nonprofit Kft.; a HM Térképészeti Kft.-nél 382 millió, a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft.-nél 250 millió forint tűnt el.

A miniszter közlése szerint a tárca cégeinél több szabálytalanságot is megállapítottak az átvilágítás során: ezek működése gyakran átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon folyt, a korábbi vezetők olyan szerződéseket kötöttek, amelyek évekre „bebetonozták a túlárazott szolgáltatásokat” és az alvállalkozók valódi verseny nélkül jutottak megbízásokhoz. Hende kiemelte: a szerződések azt mutatták, hogy sok esetben nem a honvédség, hanem az alvállalkozók jártak jól; a megkötött szerződéseket folyamatosan változtatták, előfordult, hogy utólag kötöttek szerződést a már elvégzett munkára, vagyis a HM és cégei előfinanszírozták az alvállalkozókat.

A pályázatokon rendre ugyanazok a cégek indultak és nyertek, így kialakult egy 10-12 cégből álló, kedvezményezett csoport, amelynek tagjai között még tulajdonosi összefonódás is volt. „Ez a rendszer „tehát nemcsak átláthatatlan, de belterjes is volt” – fűzte hozzá. A honvédelmi miniszter a felmerült ügyekben megtette a feljelentést a legfőbb ügyésznél. Hende hangsúlyozta, hogy a tárca minden esetben érvényesíteni szeretné kárigényét, amikor ez lehetséges.

A felmerült, Btk.-ba ütköző ügyekben jellemzően hűtlen kezelés, adócsalás és versenyhátrány okozása miatt tettek feljelentést. Hende elmondta: az elmúlt egy évben – részben a nehéz gazdasági helyzet, részben az átláthatóság növelése és az ésszerűsítés miatt – a HM új vezetése csökkentette a vezető tisztségviselők létszámát és díjazását, csökkentették a költségeket, a kiszervezett feladatokat felülvizsgálták és az alaptevékenységre vonatkozókat visszavették. Továbbá felülvizsgálták a közműkiadásokat – sikerült 800 millió forintot spórolni az áramon –, és növelték az állami bevételeket. A miniszter komoly eredménynek nevezte, hogy sikerült 1,5 milliárd forintot spórolni a laktanyák őrzésén, hiszen ezt a feladatot már nem őrző-védő cégek látják el, hanem az önkéntes tartalékos rendszerben szolgálók. Az önkéntes tartalékosok egyébként már 2000-en vannak – tette hozzá.

Hasonlóan eredményként értékelte, hogy ma már újra az országvédelem került középpontba, ami a honvédség valódi célja; ennek keretein belül kidolgozták az új katonai stratégiát. A megtett intézkedések között említette, hogy létrehoztak egy kizárólag kontrollinggal foglalkozó főosztályt, illetve a tárca szakemberei elkészítettek egy új etikai kódexet, egy antikorrupciós stratégiát és egy oktatócsomagot. A miniszter felidézte azt is, hogy sikerült kijelölni a harmadik 3 dimenziós radar helyszínét; az 2014-ben épülhet meg. Kitért arra, hogy a három radar, amely az országban üzemel majd, teljesen ellátja az ország légterének védelmét. A jövőről szólva megemlítette, hogy a Semmelweis Tervben megfogalmazottak szerint a jövőben a Honvédkórház egyike lehet a három központi budapesti kórháznak, így jelentős fejlesztésekre számíthat az intézmény. A kihívások és a célok között szerepel a bürokrácia leépítése, a „papírgyártás” megfékezése, a költségek további csökkentése, a belső ellenőrzési rendszer központosítása, a készletek felülvizsgálata, teljesen új, átlátható lakhatási támogatás kialakítása, valamint a honvédség ingatlanvagyonának átvilágítása.

Hende megemlítette azt is, hogy fejleszteni szeretnék a jövőben a hadiipart, amelyet az előző vezetés szinte teljesen leépített. Ez a gazdaságélénkítő hatás mellett akár az államadósságot is csökkentheti, és bizonyos területen Magyarország akár vezető szerepre is szert tehet. A miniszter példaként említette az egyéni felszerelés gyártását, a fegyverek és a harcjárművek, katonai gépek modernizációját. A missziókról szólva elmondta: jelenleg 1000 magyar katona szolgál 3 földrész 11 országában. A legtöbben közülük Afganisztánban vannak és a balkáni missziókban vesznek részt. Az utóbbi egy évben sikerült növelni a külszolgálatban lévő katonák biztonságát, például a beszerzett kevlársisakokkal, különböző amerikai harcjárművekkel és páncélozott konténerekkel – tette hozzá a miniszter.

(MTI)