Majd nyolcmillióan jöttek, de keveset hagytak itt

Az első negyedévben 1 százalékkal több, 7,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, akiknek a fogyasztása 4 százalékkal, 208 milliárd forintra csökkent, eközben a külföldre látogató magyarok 133 milliárd forintot költöttek, 9 százalékkal többet, mint 2010 január–márciusában, így a negyedéves idegenforgalmi többlet 75 milliárd forintot tett ki, ami 21 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban.

A Központi Statisztika Hivatal (KSH) pénteken közölte, hogy 2011 első negyedévében a magyar állampolgárok 3,5 millió alkalommal utaztak külföldre, s az utazások számának 2009 óta megfigyelhető csökkenése az év első negyedévében megállt.

Az első negyedévben a külföldiek 1 százalékkal több, 16,6 millió napot töltöttek el Magyarországon, s a fogyasztásuk csaknem kétharmada, 131 milliárd forint a turisztikához kapcsolódott. A KSH számításai szerint a forint 2011 első negyedévében átlagosan 1 százalékkal volt gyengébb, mint 2010 első negyedévében. Az első negyedévben a külföldiek 76 százaléka egy napra, 24 százalékuk több napra érkezett. A negyedévben elhanyagolható mértékben, 0,5 százalékkal, de tovább csökkent az egy napra látogatók száma, amelynek oka a nem turisztikai motivációval érkezők – főként vásárlók – számának csökkenése.

Az egy napra látogatók 38 százaléka átutazó volt, számuk 2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vásárlók száma 5 százalékkal mérséklődött, arányuk továbbra is jelentős, 36 százalék volt, azonban 2 százalékponttal csökkent a 2010 első negyedévihez képest. A turisztikai céllal érkezők aránya 1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, s 17 százalékra nőtt. A több napra látogatók száma 2008 óta folyamatosan nő, e negyedévben 7 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A több napra érkező 1,8 millió utazó 79 százaléka turisztikai céllal érkezett, amiből 14 százalék volt az üzleti utazók aránya. Az átutazók aránya 12, a huzamosabb idejű munkavégzés céljából érkezőké 5 százalék körüli volt. A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 5,9 nap volt.

Ételre költötték a legtöbbet

A külföldi látogatók közül az egy napra látogatók a teljes látogatóforgalomban az összes kiadások 33 százalékát költötték el Magyarországon. A KSH szerint ebből következik, hogy az arányaiban kevesebb, több napra érkezők jelentősebb piacot képviselnek a kiadások tekintetében. A KSH szerint a külföldiek magyarországi kiadásainak fogyasztási szerkezete összességében stabilnak mondható. Az egy napra látogatók kiadásaik 69 százalékát élelmiszerekre és egyéb árucikkekre, a több napra látogatók kiadásaik 42 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra költötték.

Nőtt a szállásra, a vendéglátó-szolgáltatásokra, az üzemanyagra, az élelmiszerekre és italra, továbbá az egyéb szolgáltatásokra fordított kiadási arány, csökkent a közlekedés, a kulturális, a sport és egyéb turisztikai célú kiadások terén.

A magyar állampolgárok egynapos útjainak negyede, míg a többnapos utak 83 százaléka volt turisztikai célú. Az első negyedévben a szabadidő eltöltése céljából tett utak száma 6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés jelentősebb arányú.

Sok magyar vásárolni jár külföldre

A magyarok egynapos útjainak több mint fele vásárlási célú volt, számuk nem változott. A 17 százalékot képviselő, munkavégzési célú kiutazások száma 11 százalékkal nőtt az egynapos utak bővülésének köszönhetően. A külföldre látogató magyar állampolgárok kiadásainak nagy része, 60 százaléka, azaz 80 milliárd forint elköltése turisztikai motivációjú volt, több mint harmada pedig munkavégzési és vásárlási célú utakhoz kapcsolódott. A kiadások növekedését elsősorban a munkavállalási célú utazásokhoz kötődő fogyasztás okozta.

A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra látogatóknál. Az egy napra látogatók kiadásaik kétharmadát élelmiszer, ital és egyéb árucikkek vásárlására, míg a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igénybevételére, illetve egyéb árucikkek vásárlásra fordították.

A KSH szerint az idén az első negyedévben jelentősen nőtt az üzemanyag-vásárlás aránya az előző év azonos időszakához képest, különösen az egy napra látogatók esetében. A több napra látogatók kevesebbet költöttek kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra, valamint szállásra, de arányaiban többet fordítottak élelmiszerre, italra és egyéb árucikkekre.

(MTI)