Még mindig több mint 700-an vannak életveszélyes állapotban

Miközben bizonyos jelek arra utalnak, hogy enyhül a németországi hasmenésjárvány, mindinkább a súlyos betegek kezelésével kapcsolatos gondok kerülnek előtérbe.<br /><br /><strong><a href="http://www.mno.hu/portal/790282" target="_blank">• Kevesebben betegedtek meg a járványban Németországban</a></strong>

Egy halálos áldozata van az EHEC-bélbaktérium által előidézett járványnak Svédországban is, így az áldozatok száma Európában eddig 35. Ennek kapcsán német források idézték Jakab Zsuzsannát, az Egészségügyi Világszervezet regionális igazgatóját, aki hangsúlyozta, hogy a mostanihoz hasonlóan súlyos EHEC-járvány a múltban még nem volt Európában. Szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a jövőben gyakori és hasonló fertőzésekkel kell számolni.

Vasárnapi sajtóértesülések szerint még mindig több mint 700-an vannak életveszélyes vagy legalábbis válságos állapotban a különböző észak-németországi kórházakban. Őket hemolitikus urémiás szindróma (HUS), azaz súlyos vérszegénység és veseelégtelenség miatt kezelik.

Egészségügyi szakértők szerint közülük több mint százan veseátültetésre, vagy életük végéig művesekezelésre szorulnak. Ezért – hangsúlyozták – minden támogatást meg kell adni a kórházaknak, és a betegeket a lehető legjobb ellátásban kell részesíteni.

Vasárnapi adatok szerint a hasmenésjárvány halálos áldozatainak a száma 32-re emelkedett, és meghaladja a 4000-et a fertőzöttek, illetve a fertőzésgyanús esetek száma. Az utóbbi 48 órában ugyanakkor a korábbiaknál jóval kevesebb új megbetegedés történt, amiből a hatóságok arra következtetnek, hogy a járvány visszaszorulóban van.

Ennek ellenére Daniel Bahr egészségügyi miniszter, valamint a Robert Koch országos járványügyi intézet továbbra is elővigyázatosságot sürgetett, és a higiéniai követelmények legszigorúbb betartására szólított fel. Némi megkönnyebbülést okozott, hogy a hatóságok a hét végén minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy a járványt okozó, különösen agresszív kólibaktériumot egy alsó-szászországi biokertészetből származó növényi csíra terjesztette. Kiderült, hogy több olyan személy fertőződött meg, aki a bienenbütteli üzemből származó csírafajtát fogyasztott, de a mutáns baktériumot kimutatták laboratóriumi vizsgálaton is.

Az üzemben többféle csírát termesztenek, de a hatóságok azt nem közölték, hogy melyik növény csírája a „bűnös”. Továbbra sem tudják azonban, hogy maga a csíra miként „fertőződött meg”. Erre vonatkozóan változatlanul két teória van: vagy az üzem által külföldről importált mag tartalmazta már a baktériumot, vagy pedig az öntözésre használt víz okozta a fertőzést. Mindenesetre Ilse Aigner mezőgazdasági miniszter a növényi csíra termesztésével, illetve az alapanyag importjával kapcsolatban az egész országra kiterjedően fokozott ellenőrzést rendelt el.

A hatóságok ezzel egy időben megkezdték a járvány tanulságainak levonását. „Első körben” elismerték, hogy nem működött megfelelően a kormányzati szervek és az egészségügyi hatóságok közötti koordináció, mint ahogy a központi járványügyi szervezetek, főként a Robert Koch Intézet és a kórházak közötti, a járvány terjedésére vonatkozó egyeztetés sem. Így fordulhatott elő például, hogy a kórházak által egy-egy új betegről kötelezően küldött értesítés a posta lassúsága miatt olykor 5-7 nap alatt jutott el az intézethez. Ezért a szakértők szerint a jövőben a kötelező tájékoztatás más útját kell választani.

(MTI)