Egyre türelmetlenebbül szemléli a titokzatos kémügyet az MSZP. A párt korábbi elnöke szerint a szocialista kormányok alatt kinevezett két volt NBH-s vezetőnek, valamint a Gyurcsány-kabinet volt titokminiszterének, Szilvásy Györgynek a letartóztatása nem más, mint egy látványos lejáratóakció kezdete. Úgy fogalmazott, a Sukoró-ügy elhalkulása után kellett egy másik ügy, a szociális problémák még ennél is élesebb jelentkezése előtt.
A titokzatos kémbotrány titkosítását még a Gyurcsány-kormány kezdeményezte. Hende Csaba azt mondja, a kormányváltás idején nem váltak ismertté olyan iratok, amelyeket még a szocialista kormány idején az NBH titkosított. A honvédelmi miniszter arról nem nyilatkozott, hogy árt-e a kémügy Magyarország megítélésének.
Az Antall-kormányban a nemzetbiztonságot felügyelő Boross Péter azt javasolta: vonják a kormány alá az ügyészséget, szerinte erre azért van szükség, mert a Katonai Ügyészség elfelejtette értesíteni a kormányt a kémügyről. A közigazgatási államtitkár Boross Péter véleményét csak egynek tartja a sok javaslat közül, a parlament várhatóan csak decemberben dönt az ügyészségi törvényről.
Az átfogó közjogi szervezetrendszer már megjelent az új alaptörvényben. A kormány feladata elsősorban az, hogy olyan jogszabály-módosításokat terjesszen a parlament elé, főleg az eljárásjogok vagy az anyagi jogszabályok tekintetében, ami mind a bíróságoknak, mind az ügyészség számára a minél gyorsabb felderítést és ítélethozatalt teszi lehetővé – jelentette ki Rétvári Bence. Az államtitkár azt mondta, az ügyészségi és igazságszolgáltatási törvény vitájában minden véleményre számítanak.
(hírTV)
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
