A szülőföldön maradás kell a legfontosabb alapelv legyen

A szülőföldön maradás támogatását nevezte elsődleges célnak Vizi E. Szilveszter, a Bethlen Gábor Alap kuratóriumi elnöke az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága keddi, budapesti ülésén.• Idén is 12-13 milliárd forintot adnak, de nem aprózzák el

Vizi E. Szilveszter az alap filozófiájáról szólva kiemelte: a szülőföldön maradásnak kell a legfontosabb alapelvnek lennie. „Felelősek vagyunk minden magyarért, bárhol él a világon” – fogalmazott. Elmondta: az alap összesen mintegy 12 milliárd forinttal gazdálkodik, és külön pályázati lehetőség áll rendelkezésre a diaszpórában élők számára.

A jövőre nézve jelezte, hogy teljesen átláthatóvá kívánják tenni a pályázati rendszert, és szigorúan ellenőrzik majd a források felhasználását. „El kell számolni mindennel” – szögezte le az elnök, aki hangsúlyozta: a források szétaprózottságát szeretnék megszüntetni és koncentráltan kívánnak bizonyos területekre forrásokat biztosítani.

Ékes Ilona (Fidesz) üdvözölte a pályázati pénzek fokozott ellenőrzését és az anyanyelvi nevelés fontosságát hangsúlyozta. Szávay István (Jobbik) azt mondta, hogy továbbra sincs meggyőződve arról, hogy jobban és szervezettebben működne az alap, mint a sok szempontból joggal kárhoztatott Szülőföld Alap. Az ellenzéki képviselő szintén üdvözölte a pályázati források felhasználásának ellenőrzését, és a csángóföldi oktatás helyzetére hívta fel a figyelmet.

Kalmár Ferenc (KDNP) arról szólt, hogy a Csángóföldön tanító magyar tanárok 2-3 hónapja nem kapnak fizetést. Azt kérte, ismerve az elindult ellenőrzéseket, hogy azokat minél előbb folytassák le, nehogy szétessen az egész rendszer. Révész Máriusz (Fidesz) egy csángóföldi magyar középiskolai projektet szorgalmazott, kiemelve, hogy a régió legnagyobb problémája az iskolázatlanság.

(MTI)