Az egyházak közös álláspontja szerint ezt a tényt bele kell foglalni abba a megállapodásba, amelyet az állam és az egyházak készülnek megkötni az egyházi kárpótlás ügyében. „Megegyeztünk, hogy az átmeneti időszak húszéves lehetne. Amíg az állam kifizeti tartozásait az egyházaknak, addig továbbra is támogatni fogja tevékenységüket” – jelentette ki Joel Ruml, a csehországi egyházak ökumenikus tanácsának elnöke.
A kormány május végén terjesztette az egyházak elé kárpótlási javaslatát. Eszerint az állam 75 milliárd korona értékben visszaszolgáltatná az egyházaknak a szocialista rendszerben elkobzott vagyonuk egy részét, míg a maradékért 59 milliárd koronát fizet ki nekik. A kormány ennek megvalósítására 15, 20 vagy 30 éves átmeneti időszakot javasolt. Az egyházak legalább 20 évet kérnek, de nem kizárt a 30 éves időszak sem. Szakértői vélemények szerint főleg a kisebb egyházak nincsenek felkészülve az önálló működésre. „A jövő legnagyobb kérdése azonban az, hogy az egyes egyházak hívői hajlandók lesznek-e bekapcsolódni egyházuk fenntartásába” – hívta fel a figyelmet Jan Sebek egyháztörténész. A cseh állam jelenleg évente mintegy 1,4 milliárd koronát fizet az egyházaknak, ami alapvetően az egyházi személyiségek bérének fedezete.
A felek néhány hónapon belül szeretnék véglegesíteni a kárpótlási megállapodást, de az egyházaknak még nem sikerült véglegesen megegyezniük, hogyan osszák el egymás közt a visszakapott vagyont. Az 1948-as állapotok szerint az elkobzott vagyon 98 százaléka a katolikus egyházé volt. Levéltári adatok szerint akkor egyebek között 181 ezer hektár erdőt és 72 ezer hektár termőföldet államosítottak, tehát vettek el az egyházaktól. A katolikus egyház mostani vezetése úgy döntött, hogy a neki visszajáró vagyon 17 százalékát a kisebb egyházakra hagyja. Felmérések szerint a cseh lakosság mintegy kétharmada elutasítja, hogy az állam támogassa az egyházakat. A megkérdezettek majdnem fele nem adna semmiféle kárpótlást az egyházaknak.
(MTI)
origo.hu
Kiadták a riasztást, hatalmas szélvihar jön
