A posztjukról távozók között van a vezérkari főnök, valamint a légierő, a haditengerészet és a szárazföldi erők parancsnoka is. A példátlan döntés közvetlen előzménye – az utolsó csepp a pohárban – állítólag az, hogy a kormány beleszólt a legfelső katonai tanács előléptetési terveibe, mert a hadsereg olyan tiszteket is elő akar mozdítani, akiket a hatóságok összeesküvés vádjával bíróság elé állítottak és bebörtönöztek.
A vádhatóság szerint a katonák egy csoportja 2003-ban meg akarta dönteni Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök iszlamista gyökerű kormányát. A 163 aktív és nyugalmazott tiszt mellett párhuzamosan mintegy 400 másik embert, köztük akadémikusokat, újságírókat és politikusokat is gyanúba fogtak a Pörölycsapás és az Ergenekon-ügyben. Egy bíróság pénteken vádat emelt 22 tiszt, köztük tábornokok ellen is, mert a feltételezések szerint internetes kampányt folytattak a kormány megingatása céljával.
A fegyveres erők hagyományosan a laikus állam hívei, és a vezetőik közül sokan arra gyanakszanak, hogy Erdogan és pártja, az Igazság és Fejlődés (AK) titokban iszlamizálni szeretné Törökországot, és vissza akarja szorítani a hadsereg politikai befolyását. Az AK ezt tagadja. A párt idén júniusban sorban harmadszor nyerte meg a parlamenti választásokat.
A miniszterelnöki hivatal az első reagálásában azt állította, hogy nem lemondásról van szó, hanem arról, hogy ezek a tábornokok nyugalomba vonulnak. Az állami hírügynökség viszont idézte Isik Kosaner vezérkari főnököt, aki azt mondta, hogy lemond, mert „ennek látja szükségét”. Őt 2010-ben három évre nevezték ki erre a posztra.
A vezérkari főnök a napokban több megbeszélést is tartott Erdogannal és Abdullah Gül államfővel a legfontosabb előléptetésekről, amelyek a jövő héten, a legfelső katonai tanács ülésén lesznek esedékesek.
(MTI)
origo.hu
Vitályos Eszter: Magyarország az élen fog járni a károk helyreállításában
