A Melbourne-i Egyetem földtudományi és műszaki karának szakemberei a legújabb kormeghatározási módszerek segítségével számították ki a régió úgynevezett monogenetikus – egyszeri kitörés eredményeként kialakult – vulkánjainak pontos korát, valamint a kitörések gyakoriságát, amelyek az adatok szerint nagyjából kétezer évenként „esedékesek”.
„A múltban átlagosan kétezer évente következtek be kitörések, így attól függetlenül, hogy a térség vulkánjai nem rendszeres időközönként aktivizálódnak, nagy esélye van egy újabb erupciónak – idézte a Science Daily tudományos hírportál (http://www.sciencedaily.com) Bernie Joyce-t, az egyetem munkatársát. – Viszonylag kicsi és nagyon elszigetelt kitörésekről van szó, de típustól függően ezek több ezer ember számára jelenthetnek óriási fenyegetést.”
A kutatók az elmúlt években tüzetesen felmérték a Viktória állam nyugati részében, illetve a szomszédos délkelet-ausztráliai térségekben lévő, felszínre hozott törmelékanyagból és lávából felépülő vulkáni kúpokat, a lávafolyamok útvonalait és krátereket. „A hosszan tartó és gyakran nagy kiterjedésű lávafolyamok több tíz kilométerre is eljuthatnak, ezáltal pusztító csapást mérhetnek a hidakra, az utakra, a vasúti sínekre, az elektromos és gáztávvezetékekre, illetve nyáron komoly tűzveszélyt képezhetnek a száraz területekre” – figyelmeztetett a szakember.
„Néhány esetben a növekvő magma összetalálkozhat a talajvízzel, amely gőzrobbanásokat idézhet elő. Ennek nyomán rengeteg hamu keletkezhet, lebénítva a vízi, vasúti és akár a légi közlekedést is” – tette hozzá Joyce, aki a Melbourne-ben megrendezett 25. Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Kongresszuson ismertette a vizsgálat eredményeit.
(MTI)
origo.hu
Szijjártó Péter: Magyarország elutasítja, hogy az EU katonai tanácsadókat küldjön Ukrajnába
