Nem tudnak nemzetközi szélsőjobboldali hálózatról

A német hírszerzés semmifajta információval nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szélsőjobboldal nemzetközi hálózattal rendelkezne Európában.

Erről a szövetségi hírszerzés, a BND vezetője nyilatkozott a norvégiai merényletek kapcsán a Neue Osnabrücker Zeitung című újság pénteki számában.

Ernst Uhrlau szerint a szélsőjobboldal nemzeti keretek között működik. „Semmifajta ismerettel nem rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy létezne egy a határokon átnyúló, militáns szélsőjobboldali mozgalom, vagy akár egy nemzetközi jobboldali terrorista hálózat alakult volna ki” – hangoztatta a BND elnöke.

Az elmúlt heti norvégiai kettős merényletet elkövető Anders Behring Breivik azt állította, hogy egy nemzetközi szélsőjobboldali hálózathoz tartozik.

Az interjúban Uhrlau azt állította: a hírszerzés minden eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy sikerrel vegye fel a harcot a szélsőségesség valamennyi formája ellen. Utalt arra, hogy az alkotmányvédelmi hatóságok szoros megfigyelés alatt tartják a németországi neonáci csoportokat. Hangsúlyozta, hogy a különböző biztonsági hatóságokat egyesítő, Berlinben működő, közös terrorizmuselhárító központ a szélsőjobboldali terrorizmus erősödése esetén is képes lenne kezelni a helyzetet. Ilyen fajta erősödésről azonban nincs szó – fogalmazott többek között a hírszerzés vezetője.

Ugyancsak a Neue Osnabrücker Zeitungnak nyilatkozva az alsó-szászországi konzervatív belügyminiszter sürgette, hogy a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párttól (NPD) vonjanak meg minden állami pénzügyi támogatást. Uwe Schünemann utalt arra, hogy a legkívánatosabb az NPD betiltása lenne, erre azonban az alkotmánybíróság által támasztott jogi feltételek miatt nincs lehetőség. A párt finanszírozásának megszüntetése azonban keresztülvihető – érvelt a CDU-s tartományi miniszter, aki szerint mindez nemcsak a pártot, de közvetve valamennyi szélsőjobboldali csoportot meggyengítené.

A CDU/CSU parlamenti frakciójának belügyi szóvivője a norvégiai merényletek kapcsán állást foglalt az internet segítségével történő uszítás következetes üldözése mellett. Hans-Peter Uhl hangsúlyozta, hogy noha az érvényben lévő jogszabályok szerint mindez lehetséges, nem tud arról, hogy az elmúlt időszakban ilyen jellegű uszításért bárkit is felelősségre vontak volna. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a bűnüldözés érdekében az internetet az eddiginél erőteljesebben kellene ellenőrizni.

Hasonlóan vélekedett a Bundestag külügyi bizottságának ugyancsak konzervatív elnöke. Ruprecht Polenz hangsúlyozta, hogy az internettel kapcsolatban is azokat a törvényeket kellene alkalmazni, amelyek betartása a sajtó számára kötelező. Ennek kapcsán elsősorban a gyűlöletkeltés, a rágalmazás és általánosságban a szélsőségesség tilalmára utalt.

(MTI)