Szorosabbra kell fűzni kapcsolatainkat keleti szomszédainkkal

Magyarország fontosnak tartja kapcsolatainak szorosabbra fűzését keleti szomszédaival, a közvetlen kapcsolatok kiépítését az emberek között, egymás kultúrájának és hagyományainak megismerését, a fiatalok toleranciára nevelését és az értékekre alapozott jobb együttműködés kialakítását politikai, gazdasági és kulturális területen – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatási államtitkára egy varsói EU-konferencián elhangzott előadásában.

A mobilitás keleti dimenziói című, csütörtökön befejeződött, kétnapos konferencia a soros lengyel EU-elnökség első rendezvényeinek egyike volt, és az első olyan értekezlet, amelyet közvetlenül az EU és a keleti partnerségi programban részt vevő hat ország közötti mobilitásnak szenteltek. A konferenciát az Európai Bizottság szervezte négy lengyel tárca közreműködésével.

Hoffmann Rózsa előadásában kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség – az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban – a mobilitást prioritásként kezelte, és ajánlásokat fogadott el a mobilitást akadályozó korlátok lebontására. Elégedettségét fejezte ki, hogy a lengyel EU-elnökség továbbviszi ezt az ügyet. Mint mondta, a felsőoktatás területén különösen a Tempus és az Erasmus mundus programok révén sikerült jelentős sikereket elérni a keleti partnerekkel folytatott együttműködésben, ennél sikeresebbek csak a Nyugat-Balkán országaival megvalósított programok voltak. Jó példaként említette a Közép-európai felsőoktatási csereprogramot (CEEPUS) is, amelynek Magyarország egyik alapítója. A program egyik célja a hallgatók és a tanárok cseréje a felsőoktatási intézmények között. Ebbe a programba a közép-európai és a nyugat-balkáni országok után idén Moldovát is sikerült bevonni. A 2000-ben a négy visegrádi ország által életre hívott Nemzetközi Visegrád Alap évente növekvő mértékben támogatja a keleti partnerség országait, ösztöndíjakat nyújt az ottani hallgatóknak – mondta.

A varsói konferencia eredményei és következtetései fontos hozzájárulást jelentenek a szeptember végén Varsóba tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó előkészítéséhez, melynek társházigazdája Magyarország lesz – mondta az államtitkár.

A konferencia előadói egyebek között rámutattak, hogy az Erasmus-programban részt vevő diákok „kelendőbbek” a munkaerőpiacon, jobb az idegennyelvtudásuk, alaposabban ismerik más országok kultúráját.

Az Erasmus program az EU diákcsereprogramja, 1987-ben hozták létre. A Tempus program, mely a felsőoktatási együttműködés erősítését célozza, az Erasmus program kiegészítője. Az EU keleti partnerségi programjában hat ország, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna vesz részt.

(MTI)