Végig egy polgárközeli Európa kialakítása volt a cél

A magyar EU-elnökség célja igazságügyi szempontból az volt, hogy lépéseket tegyen egy polgárközeli Európa irányába, azaz olyan megoldásoknak az elfogadtatása, amelyek a hétköznapi emberek számára is könnyebbé teszik az életet az unióban – nyilatkozta Navracsics Tibor az MTI-nek csütörtökön telefonon Lódzból, ahol átadta az EU igazságügyi elnökségét lengyel kollégájának.

A magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta, hogy a magyar igazságügyi elnökség komoly sikereket ért el például az alapjogok védelme és érvényesítése területén, az öröklési rendszer egységesítése, valamint a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények elleni fellépés ügyében.

Kitért arra is, hogy – a magyar elnökség által kidolgozott tanácsi következtetésnek köszönhetően – az idei évtől kezdődően augusztus 23. a totalitárius rendszerek áldozatairól való megemlékezés napja lesz Európa-szerte. Idén augusztus 23-án a tagállamok Varsóban közösen róhatják le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt – tette hozzá.

Navracsics Tibor emlékeztetett arra is, hogy a két szaktárca elindította a Lengyel-Magyar Együttműködés 2011 elnevezésű programot, amely egyebek mellett a lengyel-magyar múltról középiskolásoknak szervezett vetélkedőből, ösztöndíj-lehetőségekből, valamint újságírók látogatásának szervezéséből áll. Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának igazságügyi formációját mostantól fél éven át vezető Krzysztof Kwiatkowski lengyel igazságügy-miniszterrel folytatott megbeszélés után, a közös sajtóértekezleten a magyar szakminiszter – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint – úgy fogalmazott, hogy a lengyel-magyar barátságot új tartalommal kell megtölteni.

A sajtótájékoztatón – ugyancsak a KIM közlése szerint – Krzysztof Kwiatkowski, utalva a magyar és a lengyel EU-elnökségre, azt mondta: reméli, 2011 végén kijelenhető lesz, hogy egy sikeres közép-európai év volt az idei. Külön üdvözölte és szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy a magyar elnökség idején fogadták el a totalitárius rezsimek áldozatairól való megemlékezésre vonatkozó magyar kezdeményezést, és hogy a lengyel elnökség idején lesz az első ilyen megemlékezésre, mert mint mondta, Közép-Európa különösen érintett ebben a kérdésben. A Lengyelország által is folytatni kívánt igazságügyi prioritások között említette az öröklési jog, az európai kereskedelmi ügyletek, valamint az áldozatvédelem területét.

(MTI)