Az évforduló napján, szerdán Viktor Janukovics és más állami vezetők, a társadalmi és kulturális élet szereplői Kijevben megkoszorúzták a 19. századi ukrán nemzeti költő, Tarasz Sevcsenko és az első független ukrán állam (Ukrán Népköztársaság, 1918) elnökének, Mihajlo Hrusevszkijnek az emlékművét.
Előzőleg Janukovics ünnepi istentiszteleten vett részt a Kijev-Pecserszki Főkolostorban (Lavra), ahol a szertartást a moszkvai patriárkátus fennhatóságát elismerő ukrán ortodox egyház feje, Volodimir metropolita mutatta be. Ezután az államfő Szent Vlagyimirnek, a Kijevi Rusz első keresztény uralkodójának szobránál mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta: európai országot kíván építeni – olvasható az ukrán elnök honlapján.
Az ellenzék a hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolt, börtönben ülő Julija Timosenko volt kormányfő pártjának részvételével nagygyűlést és felvonulást szervezett a fővárosban, az utóbbit a bíróság nem engedélyezte. A Sevcsenko-szobornál a belügyminisztérium adatai szerint mintegy háromezer ellenzéki gyűlt össze különböző pártok képviseletében. A déli órákig rendzavarás nem történt. Az ellenzék több vidéki városban is tervezett nagygyűlést, amelyeket a bíróság nem engedélyezett. A függetlenségi évforduló eseményeinek biztosítására országszerte 18 ezer, Kijevben 4 ezer rendőrt vonultattak fel.
Idén Kijevben és az ország több városában Janukovics elnök rendeletére – költségvetési okok miatt – elmaradt a hagyományos katonai díszszemle. Kijev főutcáján, a Hrescsatikon azonban egész nap változatos program várja az ünnepelni vágyókat: ukrán karaoke, az Euro-2012 (a lengyel–ukrán rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság) bemutatója, graffitikiállítás. Az esti órákban gigakoncert lesz 20 ukrán előadóművész, közöttük az Euróvízió-nyertes Ruszlana részvételével.
Az ukrán parlament 1991. augusztus 24-én mondta ki a kiszakadást a Szovjetunióból, a döntést a lakosság 90 százaléka támogatta a négy hónnappal később tartott népszavazáson. Szakértők a függetlenség vívmányai között emlegetik a belső civil konfliktusok hiányát, a demokratikus választások megtapasztalását, a viszonylag demokratikus rendszer kiépülését és a közeledést az Európai Unióhoz.
A fő kudarcok közé sorolják viszont a korrupció széles körű elterjedését, a sikertelen eurointegrációs politikát, a független és igazságos bírói rendszer hiányát, a lakosság alacsony életszínvonalát és a népesség fogyását. Az Állami Statisztikai Bizottság július 1-jei adatai szerint a lakosság létszáma 45,675 millió fő volt, azaz 6,27 millióval kevesebb, mint húsz éve.
(MTI)
origo.hu
A honvédelmi miniszter üzent a magyar katonákat becsmérlő Magyar Péternek
