Nagy György arra a védői kérdésre, volt-e szó a megbeszéléseken valami illegálisról, úgy válaszolt: már eleinte nyilvánvaló volt, hogy „pénzt akartak keresni saját részre”. Ha a vétel napján, vagy egy héten belül 50 százalékos haszonnal el lehet adni valamit, akkor nem volt reális az ár – fűzte hozzá a tanú, aki az önkormányzati ingatlanok ügyészség szerint vesztegetési pénzért mélyen áron alul történő eladásában a vevői oldalon vett részt, majd rövid időn belül tőkeerős, esetenként külföldi befektetőknek adta tovább jóval drágában a belvárosi ingatlanokat.
A nyomozás során Nagy gyanúsítottként előzetes letartóztatásban is volt, ám miután részletes, feltáró jellegű, sok más személyt terhelő vallomásokban számolt be a kenőpénzek átadásáról, már tanúként vehetett részt az eljárásban.
Mikor az egyik védő kedden azt vetette fel, hogy a vádbeli esetek kilencven százalékában végül nem sikerült magas áron továbbadni az önkormányzati ingatlanokat, amiből arra lehet következtetni, hogy nem is annyira az eladási ár volt irreálisan alacsony, hanem inkább a vételi ár túl magas, és tévedett a valós értéket illetően az a befektető, aki ilyen áron is hajlandó volt vásárolni, Nagy úgy reagált: a VII. kerületi önkormányzat vezetése mindent megtett, hogy ne keljenek el reális áron az önkormányzati ingatlanok, nem tárgyaltak a lakókkal, bérlőkkel, húzták az időt, és ennek következtében a lakók is egyre irreálisabb összegeket követeltek a kiköltözés fejében, pedig „az egy nagyon jó piac volt”.
Nagy elmondta azt is, hogy az ingatlanügyletekkel kapcsolatos vesztegetési pénzek átadását egyértelműen Gál György elsőrendű vádlott, a VII. kerületi önkormányzat egykori SZDSZ-es gazdasági bizottsági elnöke kezdeményezte, mondván, „ennek van egy folyamata”. Amennyiben pedig a Gálnak ingatlanonként fizetendő 20-30 milliós kenőpénzért cserébe mélyen áron alul megvásárolt önkormányzati ingatlant végül nem sikerült jóval magasabb áron továbbadni, „bent maradt a vesztegetési pénz”. Ezzel kapcsolatban a tanú megjegyezte azt is, hogy már az 1990-es években adott kölcsön Gálnak ötmillió forintot, amiből csak négyet kapott vissza, de miután Gál befolyásos ember volt az önkormányzatnál, neki pedig az a pénz nem hiányzott, nem követelte tőle.
Kérdésre válaszolva a tanú hozzáfűzte, hogy akkoriban 2,5 milliárd forintnyi áfát és jóval több mint 100 millió forintnyi adót fizetett be. Nagy elmondta, hogy az önkormányzati ingatlanok áron aluli eladásához szükséges vesztegetési pénzt kezdetben maga teremtette elő, mert mindig volt 20-60 millió forint készpénze, később pedig a vevői oldal tőkeerős befektetőinek képviselőitől kapta borítékban, anélkül, hogy ezt „leadminisztrálták volna”.
Bírói kérdésre Nagy az erzsébetvárosi önkormányzat döntési mechanizmusát akként írta le, hogy a gazdasági bizottság által támogatott javaslatokat a képviselőtestület 99 százalékban megszavazta, a szocialista frakcióban polgármesterként Hunvald volt az „erős ember”, képes volt irányítani a többi szocialista önkormányzati képviselőt, de olyan is volt, hogy együtt szavaztak a fideszes és az SZDSZ-es képviselők, a gazdasági bizottság ülései pedig teljesen formálisak voltak, ugyanis az ülések előtt nem sokkal a bizottsági tagok 80 százaléka pártállástól függetlenül összeült a Bajor sörözőben és „megbeszélte ezeket a dolgokat”.
Az előző, pénteki tárgyaláson a hat-nyolc évvel ezelőtti ingatlanpanamákkal kapcsolatos vádpont tanúja többször elismételte, hogy Gál Györggyel állt személyes kapcsolatban, neki adta át a mélyen áron aluli ingatlanértékesítésért cserébe az önkormányzat gazdasági bizottságának ülése után és az adásvételről döntő képviselő-testületi ülés előtt az ingatlanonként 20-30 millió forintos kenőpénzeket az SZDSZ Dob utcai irodájában. Nagy György a konkrét vesztegetésekkel, kenőpénzek átadásával kapcsolatban nem állította, hogy azok Hunvald tudomásával történtek volna, de megjegyezte, hogy az önkormányzatnál az „erős ember” a polgármester volt, aki nélkül döntés nem születhetett. A büntetőper pénteken Nagy György tanúmeghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon.
A sok száz milliós kárt okozó önkormányzati ingatlanpanamák, több tízmilliós kárt okozó fiktív megbízási szerződések, sokmilliós kárt okozó szociális bérlakás-kiutalások és más bűncselekmények vádjával indult ügy elsőrendű vádlottja Gál György volt erzsébetvárosi szabad demokrata gazdasági bizottsági elnök, aki a másodrendű vádlott Hunvald György volt erzsébetvárosi szocialista politikussal együtt több mint két és fél éve van előzetes letartóztatásban. Az ingatlanpanamák megítélésében nagy jelentőségű lehet a vádlottak lehallgatott telefonbeszélgetései és az ingatlanszakértői vélemény mellett az is, hogy Nagy György vallomását miként értékeli majd a bíróság. Már a korábbi tárgyalásokon is több vádlott, illetve védő részéről felvetődött, hogy Nagy György vallomásai hiteltelenek.
A vád szerint a hamis értékbecslésekkel megtévesztett erzsébetvárosi képviselő-testület megszavazta a versenyeztetés nélkül, jóval a piaci ár alatt történő értékesítéseket. A kedvezményezett vállalkozói kör személyesen Gálnak adta a vételi ajánlatokat, majd a vesztegetési pénzt. Mindezt a vád szerint bűnsegédként támogatta Hunvald, holott tudta, hogy az ingatlanokra van vevő reális piaci áron. Gál és Hunvald az eljárás során javarészt tagadta bűnösségét.
(MTI)
origo.hu
Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort
