Az egyik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzése szerint a görög államadósság a teljes euróövezeti szuverén adósságállománynak alig a 4 százaléka, és ennek alapján a görög közfinanszírozási rendszert könnyedén rendbe lehetne hozni. Ez azonban önmagában aligha oldaná meg a helyzetet, mivel Görögország elsősorban a versenyképesség hiányától szenved, és ez akadályozza, hogy a görög gazdaság „kinövekedjen” saját problémáiból.
A CEBR londoni elemzői kimutatták, hogy az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség – az elsődleges versenyképességi mutató – Görögországban 36 százalékkal emelkedett a 2000 után eltelt tíz évben, Németországban azonban mindössze 6 százalékkal. A ház számításai szerint ahhoz, hogy a görög munkaköltség-mutató eddigi emelkedése a vizsgált időszak EU-átlagára csökkenjen vissza, négy-öt évnyi meredek bércsökkentésre lenne szükség Görögországban. Ez azonban legalább 2014-ig tartó recessziót eredményezne, ami azt jelentené, hogy a már recesszióban lévő Görögországban hat egymást követő évben csökkenne az életszínvonal.
Lehet, hogy a fájdalmasabb utat választják
A CEBR elemzői szerint könnyen meglehet, hogy az ilyen mértékű gazdasági szenvedést a görög lakosság elviselhetetlennek találja, és inkább egy rövidebb, jóllehet még fájdalmasabb „kiigazítást” választ: a távozást az euróövezetből. Az elemzés szerint a CEBR már régóta azon a véleményen van, hogy Görögországnak nem lesz maradása a valutaunióban, és tekintettel arra a fenyegetésre, amelyet egy törlesztésképtelenné váló tagállam jelentene az euróövezetre, mindenki számára a kilépési mechanizmus kidolgozása lenne a legjobb megoldás.
Az euróövezeti periféria versenyképességi problémái más nagy londoni házak véleménye szerint is megoldhatatlan a valutaunión belül. A Capital Economics – az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég – minapi értékelése szerint még ha le is írják a periferiális eurótagok államadósságainak jelentős részét, és sikerül előteremteni a középtávú finanszírozási igényeikhez szükséges pénzt, a gazdasági növekedés hiánya miatt a közadósság ebben az esetben is hamarosan ismét emelkedni kezdene ezekben az országokban.
Ennek alapján a Capital Economics londoni elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy az európeriféria problémái mindaddig nem oldhatók meg, amíg ezek az országok ki nem lépnek az euróövezetből és le nem értékelik saját valutáikat. A valutaunió felbomlását több más nagy citybeli elemző- és befektetési csoport is immár jelentős eséllyel jósolja.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző csoportja – októberre szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett, legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet szétesésének valószínűségét. Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetőnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené. A Barclays Capital – a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja – intézményi befektetők körében elvégzett, legújabb negyedéves globális makrofelmérésének eredményeit összesítve a minap közölte: a felmérésbe bevont befektetők 24 százaléka vélekedett úgy, hogy a valutaunió az európai adósságválság következményeként végül fel fog bomlani.
(MTI)
origo.hu
Meglepő vendéget fogadott Orbán Viktor a kormányülésen
