A politikus az EU 2020 Közép-Európában című kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: a számok azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai államok nagyon jól teljesítenek a válság alatt: növekvő, innovatív gazdaságokat látunk, ami az egyik útja a gazdasági válságból való kilábalásnak.
„A kelet-közép-európai régió már nem az a térség, amely igyekszik utolérni a nyugati gazdaságokat, hanem Európa növekedésének egyik mozgatójává vált. Ellenállóbbak, rugalmasabbak vagyunk a válsággal szemben, a munkaerő-piaci lehetőségek nagyok, a gazdaságpolitika pedig üzletbarát” – fogalmazott az államtitkár.
A rugalmasabb piac is szerepel a célok között
A szakember kiemelte, hogy Magyarország azon kevés európai államok egyike, amely az idén csökkenti GDP-arányos államadósságának szintjét. Hozzátette: a mutató 81 százalékról 73 százalékra csökken 2011-ben, a kormány mérsékelte az adószinteket, csökkentette a bürokráciát, és rugalmasabb munkaerőpiac kidolgozására törekszik. Cséfalvay hangsúlyozta, hogy Európa számára a legnagyobb előny a közös piac. Kifejtette: Kína, India nem rendelkezik közös piaccal, mi viszont igen, és ennek számos előnye van. A magyar EU-elnökség alatt fontos lépések történtek a Versenyképességi Tanácsban, többek között az egységes európai szabadalmi rendszer elfogadásával, de további mélyítésére van szükség a közös piac integrációjának – tette hozzá.
Az államtitkár elmondta: a válság egyik legnagyobb tanulsága, hogy az EU-tól érkező támogatás ellenére nem szabad elfelejteni az üzletbarát reformok meglépését. Görögország és Portugália éppen ezt a hibát követte el korábban – szólt a politikus, aki felhívta a konferencia hallgatóságát, hogy a kormány várja a vállalkozások javaslatait, hogy miként lehet Magyarországon kedvezőbb üzleti környezetet kialakítani. Kulcsfontosságú, hogy produktív gazdasági szektorokba tereljük az uniós forrásokat – fogalmazott a politikus.
Ivan Miklos, Szlovákia pénzügyminisztere a kerekasztal-beszélgetésen kulcsfontosságúnak nevezte az európai gazdasági növekedés szempontjából, hogy konszenzus szülessen a költségvetési konszolidációról és a strukturális reformok meglépéséről annak érdekében, hogy a térség javítani tudja versenyképességét. „Bizonyos, hogy kemény világgazdasági verseny elé nézünk, ami csak egyre keményebbé válik” – tette hozzá. Szerinte Európa egésze tanulhat a közép-európai térségtől, hiszen az itt lévő államok az elmúlt húsz évben sikeresen járták végig ezt a folyamatot: sikeresek voltak a konvergenciában, sikeresek a növekvő versenyképességben. Miklos szerint az Európai Unióban nem több harmonizációra, hanem több versenyre van szükség, reformokra és valódi változásokra. Úgy fogalmazott: „kell koordináció és harmonizáció egyes területeken, de nem mindenben. Le kell építeni a szabad munkaerő-áramlást akadályozó falakat, a közvetett adók tekintetében például lehet harmonizálni, de a közvetlen adókban már nem”.
Okos beruházásokra van szükség
Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős EU-biztos hozzászólásában kiemelte, hogy nem lehet egységes európai regionális fejlesztési politikát kialakítani. „Okos beruházások kellenek, amelyek hatékony módon, az egyes régiók sajátosságaihoz igazodva javítanak a versenyképességen” – szólt a biztos. Az európai politikus felhívta a figyelmet, hogy a kelet-közép-európai államoknak látniuk kell, hogy az emberekbe, a humán erőforrásba való beruházás nem luxus. Kifejtette: fontos a jobb közlekedés, az energia és a vízügy, de Európa sikeressége azon is múlik, hogy milyen beruházások vannak az oktatásban, illetve a k+f-ben. Elmondta: Németország kohéziós forrásainak 28 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre. Spanyolországban ez az arány 23 százalék, Lengyelország és Magyarország esetében 15, míg Szlovákiában csupán 10 százalék – tette hozzá.
Hahn szerint Európának javítania kellene az úgynevezett technológiai kereskedelmi mérlegén. Az Európai Unió 38 százalékos technológiai kereskedelmi deficittel rendelkezik, azaz sokkal több szabadalmat hoz be, mint amennyit Európában bejegyeznek – szólt a politikus, aki hozzátette, hogy elengedhetetlen, hogy javuljon az összeköttetés a kutatás és az üzleti megvalósítás között.
Nagy lehetőségek rejlenek a térségben
Az eseményen Ferdinando Beccalli-Falco, a General Electric (GE) Európáért és Észak-Ázsiáért felelős elnök-vezérigazgatója elmondta: a kelet-közép-európai térség óriási lehetőségekkel kecsegtet, és a GE már eddig is jelentős beruházásokat hajtott végre. Több mint 26 ezer főt foglalkoztat a térségben, ami nagy szám az EU egészének 90 ezres alkalmazotti létszámához viszonyítva. Az üzletember hiányolta, hogy a térség államai nem működnek együtt közös fejlesztési kérdésekben, ami pedig fontos lenne méretgazdaságossági szempontokból. Kifejtette: a GE több konferenciát is tartott Budapesten a kelet-közép-európai energiarendszerek egységesítéséről, de a tárgyalásokat nem követték konkrét lépések.
Beccalli-Falco felhívta a figyelmet, hogy az EU túl sok pénzt költ mezőgazdasági területen. Elsődleges prioritássá kellene tenni a technológiai fejlesztést – mondta az elnök-vezérigazgató, hozzátéve, hogy a térség sikerének kulcsa a humánerőforrás-fejlesztés, az EU-források minél teljesebb felhasználása, illetve az olyan szakpolitikák alkalmazása, amelyek elősegítik a külföldi tőke beáramlását.
(MTI)
origo.hu
Katasztrófaturizmus: ezért veszélyes az elárasztott területekre menni
