Aki decemberben jön világra, nagyobb valószínűséggel lesz felnőtt korára fogorvos, míg a januári születésűek közül az átlagosnál több az adósságbehajtó. A februáriak hajlamosabbak a művészkedésre, a márciusiak körében sok a pilóta. Április és május meglepően „jellegtelen”, azaz a szakmák szinte teljesen egyenletesen oszlanak meg. A nyár szülöttei viszont sokkal kisebb eséllyel lesznek sztárfocisták, orvosok, fogászok. A tavaszi gyerekek hajlamosabbak a skizofréniára, az Alzheimer-kórra, az asztmára, az autizmusra, és kevésbé értelmesek, mint a más évszakokban születettek – áll a brit tanulmányban.
Az elemzés során 19 foglalkozást vizsgáltak a statisztikai elemzők a legutóbbi brit népszámlálás információit használva. Az összefüggéseket a születési hónappal nehéz megmagyarázni, de kétségkívül léteznek – írta a tanulmányt ismertető The Daily Telegraph című brit lap. Tudósok feltételezései szerint az eltérések egyik oka az lehet, hogy mennyi napfény éri az anyát terhessége alatt. A napsütés serkenti a D-vitamin termelődését, amelynek hiánya a magzat első hónapjaiban hosszú távra kihathat.
Az újság felidézte, hogy Russel Foster, az Oxfordi Egyetem idegkutatója pár hónappal ezelőtt szintén a születési időszak szembeötlő következményeiről beszélt. „Egyáltalán nem vagyok az asztrológia szószólója – badarságnak tartom –, de az évszakok hatásaitól nem vagyunk mentesek.
Abszurdnak tűnik, hogy a születési hónap befolyásolja valaki életlehetőségeit, testmagasságát, tanulmányi eredményeit, testtömegindexét, napi életritmusát, azt, hogy éjszakai bagoly-e, vagy korán kelő, mégis mindez összefügg bizonyos mértékben a világrajövetel idejével” – idézte Fostert a lap.
(MTI)
origo.hu
Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort
