„Az Egyesült Államok ahelyett, hogy Kínával együtt a pozitívan alakuló kétoldalú katonai kapcsolatok megszilárdításán és kiterjesztésén dolgozna, ismét bejelentette tervét a Tajvannak szánt fegyverek eladására, amivel súlyos akadályokat fog előidézni a hadseregközi kapcsolatokban” – állapította meg Keng Jan-seng. Keng a washingtoni szerdai bejelentésre reagált, miszerint az amerikai kormány értesítette a Kongresszust az 5,85 milliárd dollár értékű fegyvereladásról szóló döntéséről. Ez tartalmazza Tajvan 145 darab F–16 A/B típusú vadászgépeinek korszerűsítését.
Washingtoni lapértesülések szerint a csomag a fejlett radarrendszerek mellett intelligensbomba-készleteket és célzórendszereket, valamint levegő-levegő rakétákat is tartalmaz. Egy további javaslatban tajvani pilóták kiképzése is szerepel 500 millió dollár értékben. Washingtoni kormányzati forrásból elhangzott az is, hogy a mostani csomagba tervezett korszerűbb F–16 C/D típusú vadászgépek eladása sem került le teljesen a napirendről.
A fegyvereladásokat 20 hónappal azután tették közzé, hogy a Pentagon 2010 januárjában egy csaknem 6,4 milliárd dolláros fegyvercsomag eladásáról döntött Tajvan – „Kína elidegeníthetetlen része” – számára – áll a Hszinhua hírügynökség összefoglalójában.
„Tajvan ügyének feszegetése érinti Kína szuverenitását, területi integritását és alapvető érdekeit” – szögezte még le a szóvivő, s felszólította az Egyesült Államokat azonnali és hatékony intézkedések megtételére, amelyekkel helyrehozhatja a döntés negatív hatásait, egyben követelte a fegyvereladások leállítását.
Az amerikai fegyvereladások károsítják a Tajvani-szoros két partja közötti békét és stabilitást, s a mindkét oldalon élők alapvető érdekei ellen hatnak – áll a kínai államtanács, vagyis a kormány tajvani ügyekért felelős irodájának csütörtöki közleményében, amely elégedetlenségét és tiltakozását fejezi ki Washington szándékával kapcsolatban.
A kínai védelmi minisztérium külkapcsolatokat felügyelő irodájának vezetője csütörtökön magához kérette az Egyesült Államok Kínában szolgáló katonai attaséját, hogy kifejezze határozott tiltakozását.
A kínai külügyminiszter-helyettes Csang Cse-csün ugyanezen okból már korábban behívatta az Egyesült Államok nagykövetét, Gary Locke-ot. Kína washingtoni nagykövete szintén tiltakozását fejezte ki állomáshelyén.
„Az amerikai politikusok nagyon tévednek, ha azt gondolják, egyrészt megkövetelhetik, hogy Kína felelős nagyhatalomként működjön együtt az Egyesült Államokkal különböző ügyekben, másrészt pedig felelőtlenül és indokolatlanul megsérthetik Kína alapvető érdekeit” – jegyzi meg a Zsenmin Zsipao vezető kínai pártlap csütörtöki kommentárjában.
(MTI)
origo.hu
Itt vannak a legviccesebb mémek Magyar Péter legújabb akciójáról
