A 20. század elején építészete és kulturális élete alapján „a Balkán Párizsának” nevezett román főváros öröksége már hosszú ideje pusztulásnak indult. Az 1980-as években Nicolae Ceausescu kommunista diktátor leromboltatta történelmi negyedei jó részét, hogy helyükön gigantikus palotát emeltessen. A demokrácia visszatérése 1989 végén nem vetett véget a régi Bukarest pusztulásának. Az ingatlanspekuláció több tucat gyönyörű villát pusztított el, az art nouveau göngyszemeit ledózerolták és helyükön lakótömböket építettek. A Vatikán tiltakozásaira és a bírósági határozatokra fittyet hányva a védett műemlékek, köztük a bukaresti katolikus katedrális mellett toronyépületek nőttek ki a földből.
A városháza szélesíti az úthálózatot, miközben Európa a gépkocsik számának csökkentését szorgalmazza a városok szívében. Az Andrei Pippidi történész által „kulturális apagyilkosságnak” nevezett folyamat láttán Dan úgy döntött, nem marad meg addigi egyedüli szenvedélyénél, a matematikai formuláknál. A Román Tudományos Akadémia matematikai intézetének 41 éves, a polilogaritmusok és az algebra K-elméletére szakosodott kutatója álmodozó kamaszként vetette magát a küzdelembe, és hibátlan pontosságról tesz tanúságot a törvényeket megkerülő hatóságok, illetve a zöld területek és a történelmi épületek feláldozására kész ingatlanberuházók ellen indított pereiben. „A petíciók és a tüntetések hasznosak, de nem vetnek véget a rombolásnak” – mondta az AFP-nek a „Mentsétek meg Bukarestet” társaság alapítója.
„Ebben a Dávid kontra Góliát küzdelemben Dan számtalan alkalommal ért el győzelmet, alig néhány ügyvéd és egy maroknyi igen lelkes ember segítségével” – jegyezte meg Sandra Prolong, az ENSZ romániai konzultánsa. A bíróság előtt elért sikereknek hála sikerült megmenteni a tervezett négysávos gyorsúttól több parkot, villát és egy hagyományos piacot. „Nicusor a bátorság és a méltóság példája” – vélekedik Pippidi, aki a Dilema Veche című hetilapban vezet városvédelmi rovatot. „Megtalálta a legjobb módot arra, hogy meghiúsítsa a hatóságok vitatható döntéseit. Ez szokatlan ebben az országban, ahol a kommunista rendszer hosszú időszaka aláásta a felülről jövő döntések kétségbe vonására irányuló elszántságot.”
Sorin Oprescu, Bukarest polgármestere, akinek több projektjét is leállították a bíróságok a különböző szabálytalanságok miatt, hevesen ostorozza a civil szervezeteket, amelyek szerinte „meg akarják akadályozni a város fejlődését”. A város főépítésze, Gheorghe Patrascu elismeri, hogy „történtek hibák”, és ha vitatja is Dan illetékességét, bátorságát nem.
A Fogaras városában, Bukaresttől 250 kilométerre született matematikus apja munkás, anyja könyvelő volt. Egyetemi tanulmányai idején szeretett bele a fővárosba, ahol sokféle kulturális befolyás érvényesül és Dan szerint érezhető „egyfajta varázs”. A Sorbonne-on szerzett doktorátus után azzal a reménnyel tért haza, hogy változtatni tud a dolgokon. Hamar csalódott, de nem adta fel. Különös fájdalmára szolgál, hogy nem tudta megmenteni a Marna nevű hotel art déco épületét a ledózerolástól. Ez annyira elkeserítette, hogy kilátásba helyezte: amennyiben a bíróság nem vonja felelősségre Bukarest polgármesterét az általa elrendelt rombolásokért, ő, Dan lemond román állampolgárságáról és Franciaországba költözik – abba az országba, amely küzdelmét, harcát ihleti. „A franciák nálunk inkább készek szembeszállni a vitathatónak tartott döntésekkel és ugyanakkor jobban tisztelik a törvényt” – mondja a városvédő matematikus.
Biztatónak tartja viszont, hogy az utóbbi időben Romániában több olyan törvény született, amely szigorúbban védi az épített örökséget és az urbanisztikai értékeket, és megerősödött a zöld városokért küzdő mozgalom is. Így talán mégsem kell költöznie.
(MTI)
origo.hu
Két, Kádár-kegyenc unoka akar minket tönkretenni
