Az Európai Unió legnépesebb államában a fogyasztók tartanak ugyan a konjunktúra lassulásától és ezért mindinkább tartózkodnak a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlásától, a kedvező munkaerő-piaci helyzet alapján viszont jónak ítélik meg személyes pénzügyi helyzetük várható alakulását, az általános fogyasztói bizalom romlása így megállt. Az októberre előre tekintő összetett fogyasztói bizalmi index 5,2 pont volt, nem változott szeptemberhez képest. Elemzők csökkenésre, 5,0 pontra számítottak. Augusztusban még 5,3 ponton állt a mutató.
A konjunktúra várható alakulásáról – vagyis a gazdasági kilátásokról – alkotott véleményeket kifejező almutató tovább zuhant, 4,8 pontra, 2010 májusa óta a legalacsonyabb szintre esett a szeptemberi 13,4 pontról. Augusztus elején, a pénzügyi piacokon eluralkodott feszültség megjelenése előtt még 44,6 ponton állt a fogyasztói várakozások indexe.
A válsághangulat hatására a fogyasztók óvatosabbak lettek, erre utal, hogy a nagyobb értékű cikkek beszerzésére vonatkozó vásárlási hajlandóságot kifejező almutató 7,2 ponttal, 29,7 pontra csökkent. Ez azonban a sokéves átlagot tekintve még mindig magas szint, ami a Gfk kutatói szerint részben azzal magyarázható, hogy az euróválság miatt gyengül a közös pénzbe vetett bizalom, ezért pedig sokan inkább nagy értékű, tartós fogyasztási cikkekre fordítják a pénzüket megtakarítás helyett.
A vásárlási hajlandóság viszonylag magas szintjét a kedvező munkaerő-piaci helyzet is magyarázza. A stabil foglalkoztatás és a csökkenő munkanélküliség a személyes pénzügyi helyzet várható alakulásának megítélésére is hat, a jövedelmi helyzetre vonatkozó várakozásokat kifejező almutató így 35,1 pontra emelkedett, szeptemberhez képest 7,5 ponttal nőtt. Ugyanakkor a gazdaság lassulásának eredményeképpen az infláció emelkedése is megállhat, ami stabilizálja a vásárlóerőt és javítja a fogyasztói hangulatot – áll a Gfk jelentésében.
(MTI)
origo.hu
Napi balfék: Ott is lop Peti?
