Kuncogás, kacarászás nem – csakis hasrengető nevetés

A nevetés fájdalomcsillapító, de csak az igazán ellenállhatatlan, hasrengető fajtájú – állítják brit kutatók.

MNO
2011. 09. 21. 6:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oxfordi egyetem tudósai kísérleti alanyok egy csoportjával negyedórán át kacagtató filmeket nézettek, egy másikkal pedig unalmas felvételeket, például golfozást. A mozizást követően tesztelték fájdalomtűrő képességüket, és a kutatók arra jutottak, hogy akik jól „kiröhögték magukat”, 10 százalékkal jobban tűrték a fájdalmat, mint az unatkozó csapat tagjai.

A tudósok rámutatnak arra, hogy csakis a mélyről jövő nevetésnek van fájdalomcsitító hatása, a kuncogásnak, kacarászásnak nincs fiziológiai szerepe. Robin Dunbar professzor úgy sejti, hogy az ellenállhatatlan, már-már fájó röhögés a tüdők „kiürítése” révén – ami fájdalmat kelt – endorfinokat szabadít fel a szervezetben, ezek pedig tompítják a fájdalomérzetet.

Ami a humoros filmeket illeti, nem egyformán „vizsgáztak” a különböző műfajok. Az együgyűbb, csihi-puhi, tortahajigálós, ülepen rugdalós – úgynevezett slapstick – komédia szerepelt a legjobban, amelyhez Dunbar professzor ugyanakkor hozzásorolja a brit Mr. Beant is. Az intellektuálisabb monológhumor nem vált be. Jól röhögtették az alanyokat ugyanakkor a szituációs vígjátékok – sitcomok –, például az amerikai Jó barátok sorozat részletei.

A kutatók nem mérték közvetlenül az alanyok endorfinszintjének alakulását, mert ahhoz gerincvelő-csapolás kell, ami hamar az ajkakra fagyaszthatta volna a mosolyt. Ehelyett fájdalomtűrésüket vizsgálták például azzal, hogy mennyi ideig bírnak fogni egy zacskó jeget. Minél tovább, annál több endorfin termelődött előtte a röhögéstől.

Dunbar professzor nem új gyógykezelés végett kísérletezik a nevetéssel, hanem hogy megfejtse annak 2 millió évvel ezelőtti szerepét az emberiség kialakulásában, közösségkovácsoló hatását. Minden majom képes nevetni, de csak az ember tud olyan mélyről jövőn, hogy az endorfint szabadít fel. Dunbar szerint lehet, hogy 2 millió éve a mély kacagás révén alakulhattak ki 100 fős hordák az embereknél, míg a majomkolóniák maximális létszáma 50 körül volt – adta hírül a BBC brit sajtóorgánum.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.