Zoellick, aki a hétvégén egy Kína kilátásaival foglalkozó pekingi konferencián nyilatkozott, úgy vélte, hogy az ország a következő 15-20 évben nagy eséllyel a világ magas jövedelmű országai közé kerülhet. Ugyanakkor Kínára jelenleg alulról és felülről egyaránt nyomás nehezedik: alulról az alacsony bérű országok támasztotta verseny, felülről pedig a magas jövedelmű államok innovációs és technológiai versenye. Hangsúlyozta, hogy az Európában és az Egyesült Államokban hozott gazdaságpolitikai döntések mellett immár a Kínában születő döntések is az egész világgazdaságot befolyásolják.
Zoellicknél borúsabb forgatókönyvet vázolt a világgazdaság számára az euróövezet esetleges felbomlásának esetére Gerrit Zalm korábbi holland pénzügyminiszter. Zalm, aki 12 évig vezette a pénzügyi tárcát Hollandiában, egy hétvégi tévényilatkozatában úgy vélte, hogy a múlt század harmincas éveinek válsága – vagyis az 1929–33-as világválság – „semmi ahhoz képest, ami akkor következne, ha az euróövezet esetleg szétesne”.
Mint mondta, nem ért egyet azokkal, akik kitennék Görögországot az euróövezetből, mert ez végeláthatatlan sorozatot indítana el: Olaszország, Írország, Portugália, majd más országok kilépésének követelésével, és végső soron csak a legjobban teljesítők, így például Németország és Hollandia maradhatna az övezetben.
(MTI)
origo.hu
Egyre nagyobb bajban a SPAR - heti összefoglaló
