Árok Kornél leereszkedik egy biztosítókötél segítségével a Clark Ádám térre, közben pedig harsog egy amerikai filmből kölcsönzött géppuskaropogás, a megjelent egyenruhás demonstrálók pedig elégedetten tapsolnak. Messze a legmozgalmasabb pillanata volt ez a D-daynek, amely ugye egy, a „demokráciáért, a szociális biztonságért, az emberi és a munkavállalói jogok megőrzéséért” tartott rendezvénysorozat kezdete.
Unalmasnak azonban nem neveznénk az ülősztrájkkal és későbbre tervezett „országvédelmi futással” tarkított rendezvényt, vegyük csak a zenei aláfestést: szinte egy teljes Rebublic-válogatás lejátszása után a Belga énekelt arról, „hogy van a politikusok k…anyja”, de bejátszották két érdekvédő és/vagy szervező beszéde között Bessenyei Ferenc szavalatát és Simándy József áriáját, a Tankcsapda Mennyország touristjának drum and bass verziójára pedig még egy tűzoltó léggitárja is előkerült.
Hasonlóan széles volt a nullás kilométerkőnél összezsúfolódott elégedetlenkedők politikai preferenciája is. Árpád-sávos zászlót lengető, bakancsos tüntetőt ugyanúgy lehetett látni, mint Munkáspárt-pólós szimpatizánst, ATTAC-lobogót vagy bársonyzakóján kék szalagot viselő gurcsányistát. Őket külön köszöntötte Dániel Péter, aki egy tubus ketchuppal a kezében arról beszélt, hogy nem adják a demokráciát. A Magyar Szociális Fórum képviselője is szólt a pódiumról, övéi a Várban lógatták fel hatalmas molinójukat, a millás szónok pedig arról beszélt, hogy mindenki dokumentáljon, mert az országos médiumok ezt nem teszik majd meg. Mondjuk az ingyen osztogatott Népszavára ülő tüntetők között bukdácsoló japán és olasz turisták aligha az ő felszólítására kezdtek kattintgatni, és úgy tűnt, hogy Mécs Imre jelen állás szerint szabad demokrata politikus is magánszorgalomból fotózta az egyenpólós szakszervezetiseket.
Rajta kívül pedig megjelent több ellenzéki politikus is, Mesterházy Attila, Kerék-Bárczy Szabolcs, Molnár Zsolt, Tarján András, Verók István és Szanyi Tibor. Ő a Facebook-oldalán már egyenesen arról írt, hogy reményei szerint mától kezdve indul a magyar demokrácia felnőtt szakasza, mivel döntően nem a szűkebb képességű pártok határoznak a teendőkről, hanem a nép tematizál. Ilyesmit mondott Churchillt idézve Kónya Péter főszervező is. A brit politikus szerint ugyanis a normandiai partraszállás a vég kezdete volt, így Magyarországon Kónya olvasatában a kezdet végét az új alaptörvény elfogadása jelentette, az ülősztrájkos D-day pedig a vég kezdetét. Megkérte a megjelenteket, hogy ne szemeteljenek, és maradjanak békések, mutassanak erőt a fegyelmezettségükkel és a szervezettségükkel. Majd Árok Kornéllal felvittek egy petíciót a Sándor-palotába, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal egyik munkatársa vett át.
Ezt követően alapvetően kormányellenes szónoklatok váltakoztak technikai közleményekkel, így például megtudtuk, hogy ötforintosokból gyűjtik össze a tavaszi demonstrációkon kinyitogatott tűzcsapokért kiszabott büntetést, valamint hogy narancsos dobozokat gyűjtögetnek, mert szombaton, a Kossuth téren, ahová sokkal több tüntetőt várnak, ingyenes közmunka keretében felépítik Orbán Viktor piramisát. Dobozos narancslevet egyébként a rendvédelmisek „hivatalos” büféjében nem lehetett kapni, lángost, energiaitalt és alkoholmentes sört viszont igen, igaz, csak jegyért, amit a helyszínen kellett megvásárolni. A sor mindenesetre igen hosszú volt, így nem vártuk meg a Clark Ádám téri körforgalomban lebonyolítandó „országvédelmi futást”, elindultunk hazafelé. Azt még hallottuk, hogy Kónya gratulált a pécsieknek, amiért tüntetésüknek köszönhetően városuk teljesen bedugult, nem sokkal ezután pedig segítőket kért a színpadhoz, akikkel megszervezik a hétfői félpályás útlezárásokat szerte az országban.
origo.hu
Így mászkál tök részegen Magyar Péter, miután kidobták a luxus-szórakozóhelyről - videó
