Recessziót hozhat magával az eszkalálódó adósságválság

Nem elsősorban a portfólióikban lévő görög adósság veszélyezteti az euróövezet legnagyobb gazdaságainak bankrendszerét, hanem a teljes euróövezeti periféria adósságai, amelyekből csak a német és a francia bankok jóval több mint 800 milliárd eurónyit tartanak – áll londoni pénzügyi elemzők hétvégi helyzetértékelésében.

MNO
2011. 09. 18. 12:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A JP Morgan bankcsoport befektetőknek kiadott heti globális makrojelentése szerint a valutauniós periféria mélyülő válsága egyre nagyobb súllyal nehezedik a központi euróövezeti gazdaságokra, és az egyik fő aggodalomforrás az, hogy az euróövezeti bankrendszerben szétterjedő hitelpiaci félelmek nyomán ismét feszesebbé válnak a hitelkihelyezési kondíciók. A JP Morgan elemzői szerint az euróövezeti bankok görög államadósság-kitettsége 31,7 milliárd euró, ami „kezelhető”, ám a teljes görög adóssággal szembeni külföldi banki kitettség már eléri a 97 milliárd eurót, és különösen a francia bankok vannak kitéve a görög magánszektor adósságkockázatának.

Ennél is sokkal nagyobb aggály azonban a járvány esetleges átterjedése az euróövezet peremvidékének többi gazdaságára, tekintettel arra, hogy a francia és a német bankok teljes görög, ír, portugál, spanyol és olasz adósságkitettsége 841 milliárd euró (240 ezer milliárd forint) – áll a JP Morgan hétvégi elemzésében. A ház szerint az e kockázattal kapcsolatos aggodalmak vezettek máris a nagybani banki finanszírozás szűkösebbé válásához a központi euróövezeti gazdaságokban.

Nehéz élénkíteni a gazdasági aktivitást

A JP Morgan elemzői szerint egyértelmű, hogy e bankrendszerbeli stressz lefelé ható nyomást gyakorol a gazdasági aktivitásra, ráadásul éppen akkor, amikor a gazdasági növekedés egyébként is lassul. „Normál időszakokban” 1 százalékpontnyi mínusz a perifériális euróövezeti országok növekedési ütemében általában 0,3 százalékponttal lassítja a központi valutauniós gazdaságok növekedését, de amikor ehhez súlyos pénzügyi stressz is járul, akkor a vezető euróövezeti országok számára nehézzé válik gazdasági aktivitásuk bármilyen mértékű élénkítése – áll az elemzésben.

Más nagy londoni házak már az újabb recessziót sem zárják ki az euróövezetben az eszkalálódó adósságválság miatt. A Capital Economics – az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-befektetési elemző- és tanácsadócsoport – minap összeállított, új előrejelzésében 0,5 százalékos GDP-csökkenésre módosította az euróövezetre adott, 2012 egészére szóló becslését. A ház eddig 0,5 százalékos átlagos növekedést valószínűsített jövőre a valutaunió országaiban.

Két év recesszió?

A Capital Economics szerint 2013 egészében még mélyebb, 1 százalékos visszaesés várható az euróövezetben a cég által eddig várt stagnálás helyett, vagyis a ház londoni elemzői most már arra számítanak, hogy a valutaunió a következő két teljes évet recesszióban tölti. A Capital Economics szerint „gyakorlatilag elkerülhetetlennek tűnnek” a nagyarányú adósságátrendezések is az euróövezetben, és növekszik annak az esélye, hogy Görögország – esetleg több más tagországgal együtt – „a nem túl távoli jövőben” elhagyja a valutauniót.

Az euróövezet felbomlásának más nagy londoni házak szerint is egyre nagyobb a kockázata. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző csoportja – októberre szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett, legújabb globális előrejelzésében kockázati forgatókönyveket dolgozott ki, és ezekben „nagyon magasnak” minősítette az euróövezet szétesésének rizikóját. A cég kockázatértékelési módszertanában a „nagyon magas” meghatározás 40 százalékos vagy annál nagyobb valószínűséget jelent. A ház az elemzés részletes kifejtésében külön ki is emeli, hogy az adósságválság lehetséges fejleményei és piaci következményei miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának esélyét.

Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv szerint az egyik „töréspont” az lehet, ha Olaszország külső pénzügyi segítségre szorul. E forgatókönyv egyaránt lehetségesnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A ház szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.