Elhibázott a vízművek-privatizáció?

2000. 06. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Elfogadhatatlanul magas a vízdíj Budapesten, és elfogadhatatlanul magas a vízművek külföldi menedzsmentjének sikerdíja” – nyilatkozta lapunknak Demszky Gábor. Budapest főpolgármestere a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta: a városházi koalíciós feszültséget csak a háromhetes tárgyalássorozat után lehet végleg lezárni. Demszky Gábor beszélt a kábelbotrányról, a 2-es és a 4-es metróról, további közműcégek esetleges privatizációjáról, valamint más, aktuális fővárosi ügyekről.– Ön átvette Atkári János főpolgármester-helyettestől az Elművel folytatandó tárgyalások vezetését. Mikor találkozik először az áramszolgáltató cég vezetőivel a hetekkel ezelőtt kirobbant kábelbotrány ügyében?– A hét elején elküldtem egy levelet az Elműnek, amelyben a tisztázandó kérdésekre írásos választ kérek, és személyes találkozót is javaslok. A főváros korábban már több szerződésváltozatot is elkészített, és aláírta volna. A tervezetek között szerepel egy parafált példány is. Újabb szerződést nem írunk, az Elmű az elkészültek közül választhatja ki azt, amelyiket hajlandó aláírni. Mihamarabbi megállapodásban reménykedem.– Vajda Pál szocialista főpolgármester-helyettes szerint a megállapodást már régen alá lehetett volna írni, és a védőcsőhálózatra kiírandó pályázat szövegét akár holnap is közzé lehetne tenni. Miért nem történt meg egyik sem?– Ebben egyetértek Vajda úrral. A tendert valóban ki lehet írni, és megállapodás hiányában is kiírjuk. Az előterjesztést június végi ülésén tárgyalja a közgyűlés. A megállapodás azért nem született meg, mert egy lényeges ponton jelentős az eltérés a főváros és az Elmű álláspontja között. Szerintünk ugyanis a korábban kötött szerződés semmis, ezért az Elmű arra jogot nem alapíthat, ebből pedig következik, hogy ezeket a jogokat nem ruházhatja át másra. A főváros saját álláspontjának érvényesítése céljából a bírósághoz keresetet nyújtott be, amelyet megállapodás aláírása esetén természetesen azonnal visszavon. Budapest érdekeit ugyanis a peren kívüli megállapodás szolgálja leginkább.– Gondolkodik-e azon a városvezetés, hogy a védőcsőhálózat hasznosításából származó bevételt mire fordítja?– A remélhetőleg milliárdos nagyságrendű összegből az intézményhálózatunk informatikai bázisát szeretnénk kiépíteni. Elsősorban internetes könyvtári és iskolai programokra gondolok.– Feloldódott már a kábelügy kapcsán napvilágra került koalíciós feszültség?– Az MSZP- és az SZDSZ-frakció megállapodott egymással, hogy az elkövetkezendő három hétben egyeztetik a koalíciós szerződés kapcsán eddig felmerült kérdéseket. A koalíciós feszültség akkor tekinthető megoldottnak, ha minden egyes vitás kérdést lezártunk. Az ügy fontos eleme az a vizsgálat is, amelyet a főjegyző a héten zárt le. A vizsgálat célja az volt, hogy dokumentálja a főváros számára hátrányos szerződés megkötésének körülményeit, és megállapítsa az esetleges személyi felelősséget.– Várható-e ebben a ciklusban újabb közműcégek privatizációja?– Ez többek között a már említett koalíciós tárgyalásoknak a függvénye. Három-négy nagy társaság részleges privatizációja képzelhető el: a Fővárosi Távfűtő Műveké, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-é, a Budapesti Temetkezési Intézet Rt.-é, valamint a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.-é. Ha a politikai megállapodás megszületik a feltételrendszerről, konkrét választ tudok adni a kérdésre. A tapasztalatok alapján egyébként a magánosítási folyamat körülbelül másfél évig tart.– Idén több közművállalat vezérigazgatójának megbízatása lejárt, a legtöbb cégnél meghosszabbították a vezető mandátumát. Miért csak a Budapesti Temetkezési Intézet Rt.-nél írtak ki pályázatot a vezérigazgatói posztra?– A koalíció eredetileg minden társaságnál szerette volna kiírni a pályázatot, ám véleményével végül kisebbségben maradt az MSZP-vel szemben. Ladányi Jenő, a temetkezési intézet vezérigazgatója régen túl van a nyugdíjkorhatáron, és mostanáig szólt a mandátuma.– Nem volt elégedett Ladányi Jenő munkájával? A temetkezési intézet éppen a héten vette át az ISO 9002-es minőségbiztosítást, és a társaság minden esztendőben nyereséges.– Szinte valamennyi közműcégünk rendelkezik ISO 9002-es minőségbiztosítással, így önmagában ez alapján nem alkothatunk véleményt. Nekem személy szerint Ladányi Jenő tevékenységével nem volt bajom. Ha voltak is viták, azokat mindig sikerült megoldani. Ha egy nyugdíjkorhatárt régen elért vezérigazgató mandátumát a főváros nem hosszabbítja meg, annak nem okvetlenül a munkájával kapcsolatos kritika az oka. Ma már más menedzsmentmódszerekkel kell dolgozni, a cégeink élére megfelelően felkészült, fiatalos szakemberek szükségesek.– A villamosokat harmonikázó koldusok, az aluljárókat hajléktalanok és zugárusok lepték el. Mikor tisztítják meg a felszínt úgy, ahogyan az a metró esetében sikerült?– A metró megtisztítását a BKV saját ügyének tekintve, egy őrző-védő céggel megállapodva hajtotta végre. Az aluljárók esetében ez a közterület-felügyelet és a rendőrség feladata. Nagyobb tisztogatásra, akciókra nem látok okot. A hajléktalanoknál az emberi méltóságra is figyelnünk kell. Ezzel együtt nem fogadható el, hogy az aluljáróban kéregessenek. Az illegális árusítással szemben azonban kíméletlenül fel kell lépni. Erre mindig nagyon határozottan kérem a közterület-felügyeletet, sokat várok az új igazgatótól.– Életveszélyes-e a 2-es metró?– Nem. A BKV tanulmánya nagyon határozottan állítja, hogy a metróalagút nem életveszélyes. A szellőzőrendszer felújításra szorul ugyan, és ezt egy tízéves program keretében meg is teszszük. Ha kiderül, hogy valahol mégis életveszélyes vagy ahhoz közeli helyzet alakult ki, akkor azonnal intézkedünk. Ez az ügy az utóbbi hetekben politikai töltést kapott, szenzációvá vált, szerintem teljesen indokolatlanul.– A BKV tanulmánya szerint húszmilliárd forint szükséges a 2-es metró teljes felújításához. Lesz-e rá pénz?– Még egyszer csak azt tudom mondani, hogy életveszély esetén azonnal intézkedünk. A teljes felújítás csak folyamatosan végezhető el, először a régi kocsikat cseréljük le.– Ha a főváros megnyeri a 4-es metró elmaradt építése miatt indított marasztalási pert, elkezdik az alagút fúrását?– Igen, szeretnénk azonnal hozzálátni a konkrét munkálatokhoz. Csak a kártérítési per végeredményét kell megvárnunk ahhoz, hogy a beruhá-zás megkezdődjön. Vizsgáljuk ugyanakkor, hogy van-e a projektben olyan munkafázis, amelyet már most, a per befejezése előtt megkezdhetünk. Ha igen, akkor „szeletelve” építjük meg a 4-es metrót. A metró szükséges például a Bartók Béla út felújításához vagy az Etele tér és a Baross tér rendezéséhez. Hasonló jellegű beruházás szükséges ahhoz, hogy az egyébként jómódú XI. kerületből ne költözzenek el az emberek. Megindult ugyanis ennek a városrésznek a romlása, s hogy ezt a folyamatot megállítsuk, mindenképpen fejleszteni kell a térséget. A magam részéről továbbra is nagyon sajnálatosnak tartom a késedelmet, és ezért a kormányt hibáztatom.– Korábban ön úgy nyilatkozott: a főváros hajlandó egyedül elkezdeni a beruházást, ha az állam garanciát vállal arra, hogy később megtéríti a 4-es metró építésének rá eső részét. Ezt továbbra is tartja?– Igen, egy ilyen konstrukcióban bármikor hajlandók vagyunk a megállapodásra. Elismerem ugyanis, hogy a tavalyi és az idei árvízkárok jelentős költséget rónak a kormányzatra. Ezért készek vagyunk a saját pénzünkből meghitelezni az államra eső részt: a főváros nem pereskedni akar, hanem építeni.– Még a Horn-kormányzat idején lehetőség volt arra, hogy a főváros az orosz államadósság terhére építse meg a 4-es metrót. Ki döntött úgy és miért, hogy nem él ezzel a lehetőséggel?– Nagyon örülök neki, hogy nem ebben a konstrukcióban láttunk hozzá a beruházáshoz. Szófiában ugyanis ezt tervezték, ám a megállapodás aláírása óta egy centiméternyi alagút sem épült.– Ezt akkor már tudni lehetett?– A főváros azért mondott nemet az ajánlatra, mert Oroszország nem tudott nemzetközi bankgaranciát felmutatni. Az akkori orosz nagykövet is elismerte nekem fizetésképtelenségüket. Az sem véletlen, hogy az oroszok az államadósságot késztermékekben – traktorokban, MiG-ekben, Lada terepjárókban – szállítják, hiszen ezek rendelkezésre állnak.– Nemrégiben hozott ítéletet első fokon a Fővárosi Bíróság a városházi vesztegetési perben. Elégedett a kiszabott büntetésekkel?– Nem kommentálnék bírósági ítéletet. A feljelentést annak idején mi tettük meg, a fegyelmi eljárást a tisztviselők ellen mi indítottuk el. Az ügy legfontosabb hozadéka az azóta meghozott korrupcióellenes intézkedéscsomag: létrehoztuk a közbeszerzési bizottságot, és szigorítottuk az eljárások menetét. Mindez csökkentette a vesztegetési lehetőségeket.– Hol tartanak a tárgyalások a vízművek külföldi menedzsmentjével?– Jelenleg egy egyeztető bizottság foglalkozik a menedzsmentszerződés módosításával. Egyelőre nem sikerült rendeznünk a szerződésben foglalt modellszámítással és annak értelmezésével összefüggő vitás kérdéseket. Ez a modellszámítás a privatizációs szerződésben szerepel, ez alapján számítjuk ki a vízdíjat és a külföldi menedzsment sikerdíját. Szeretnénk a szerződést úgy módosítani, hogy a cég akkor vigyen ki menedzsmentdíjat, ha a hatékonyságjavulás indokolja. A sikerdíj jelenleg nincsen megfelelő összefüggésben a vízművek hatékonyságával. Az általunk javasolt megoldást a francia fél már elfogadta volna, a német partner mondott nemet. Az egyeztető bizottságot azért kellett felállítani, mert a szerződés ezt írja elő. Ha ez az eljárás is eredménytelen lesz, akkor bírósághoz kell fordulnunk. Jelenleg a befektetői teljesítményhez képest elfogadhatatlanul magas a vízdíj mértéke és a menedzsmentdíj összege.– Mondhatjuk tehát, hogy sikertelen volt a vízművek privatizációja?– A gázművek vagy a csatornázási művek privatizációjához képest: igen. Tény, hogy ez a privatizációs konstrukció úgy, ahogy most megvalósul, nem felel meg az eredeti célkitűzéseknek, és szerintünk sokszor még a szerződéseknek sem.– Ezek szerint elfogadja Atkári János szabad demokrata főpolgármester-helyettes lemondását? Atkári János korábban úgy nyilatkozott: benyújtja lemondását, ha bebizonyosodik, hogy sikertelen volt valamelyik közműcég privatizációja.– Atkári János nem ezt mondta. Annak idején a főpolgármester-helyettes egy más technikát javasolt a vízművek magánosítására. Ő egy vagyonkezelő és egy üzemeltetőcég létrehozását tervezte, de végül is a belső egyeztetéseken a szocialista frakció ezt nem támogatta. Atkári János a nyilatkozatában egyébként azt mondta: a jövőben nem adja a nevét egy ilyen típusú privatizációhoz, inkább lemond. De nem gondolom, hogy ez most döntő mozzanat lenne, tehát nem kell ebből az ügyből utólag koalíciós feszültséget gyártani. A város érdeke most az, hogy a francia–német konzorciummal mihamarabb megegyezzünk.– Miként vélekedik arról, hogy a vízművek külföldi menedzsmentje a tavalyi sajtóvisszhangra hivatkozva idén üzleti titokká minősítette a menedzsmentdíj összegét?– Ez jogi kérdés, a társasági törvény erre lehetőséget ad. Én azonban azt gondolom, hogy – mint minden eljárásban – titokká a lehető legkevesebb adatot szabad nyilvánítani.– Miért nincs ellenzéki képviselő sem a vízművekkel zajló tárgyalásokon, sem a részvényértékesítési bizottságban, sem a kábelügy vizsgálatában?– A kábelügy vizsgálatának eredményével a közgyűlés foglalkozik majd, az ellenzéki képviselők itt feltehetik kérdéseiket és a javaslataikat is várjuk. Azt a vizsgálóbizottságot, amelyet a Fidesz javasolt, már létre sem tudjuk hozni, hiszen megindult a rendőrségi nyomozás, a kettő párhuzamosan jogilag lehetetlen. A részvényértékesítés tisztán szakmai munka, amelyben az ellenzéki képviselők tanácsait szívesen fogadom. A vízművek szerződését pedig vizsgálja a tulajdonosi bizottság is, amelyben az ellenzéki képviselők ugyanúgy részt vesznek, mint a közgyűlés munkájában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.