Határvadászat élő célpontra

2000. 06. 02. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

1980. április 13-án a BM-határőrség kiskunhalasi kerületi parancsnoka jelentette a katonai ügyészségnek, hogy április 2-án 19 óra 10 perckor Czoller László határőr egy farönkbe kapaszkodó, ismeretlen személlyel szemben fegyvert használt, és hogy az illető a Tiszában eltűnt. Az eset kivizsgálására a kerületi parancsnokságtól bizottság szállt ki a helyszínre, de semmit nem talált.Megállapításuk szerint Czoller László 1980. április 2-án 17 órától éjjel 1 óráig teljesített szolgálatot a Rocsó-házi szolgálati helyen figyelőjárőrként. Feladata a Tisza víztükrének és árterének megfigyelése és az esetleges határsértés megakadályozása volt. Czoller az előzetes eligazítást követően átkutatta a „tereptárgyakat” „menetvonalán”, majd 18 órakor kiért szolgálati helyére, ahol 18 óra és 18 óra 45 perc között jelzőkészülékeket telepített. 18 óra 50 perckor elfoglalta figyelőhelyét a Rocsó-házban. 19 óra 07 perckor szabad szemmel meglátta, hogy tőle mintegy 200-250 méter távolságra Szeged irányából egy tárgy úszik a Tiszán. A reflektort bekapcsolva látta, hogy egy nagyobb méretű farönkbe kapaszkodva úszik valaki a Tiszán, feltehetően búvárruhában. Az illetőt többször felszólította, hogy jöjjön ki a vízből, majd rakétát lőtt ki. Ismét felszólítás következett, aztán a határőr figyelmeztető lövést adott a levegőbe, de mivel az illető ezek után sem engedelmeskedett, célzott lövést adott le rá. A célzott lövés leadása idején az illető mintegy 70 méter távolságban volt a határőrtől, és a lövést követően lemerült. Ezután Czoller ismét rálőtt az eltűnés helyére, és reflektorával a figyelési sáv határáig követte a farönköt. A második célzott lövés után a helyszínre érkezett Zsilinszki György őrnagy, szakaszvezető és Kővágó Pál határőr, akik azonban sem a farönköt, sem az illetőt nem látták a környéken.Az esemény idején szemerkélt az eső, és erős szél fújt. A látótávolság a víz felületén 200-250 méter lehetett. A víz hőmérséklete 5-7 Celsius-fok volt. A Tiszán éppen árhullám vonult le, aminek következtében sok hordalékot sodort magával a víz. A határőrség motorcsónakját csak május 1-jén tették vízre, így Czoller nem tudta megközelíteni a farönköt.Czoller László szolgálati idején hét dicséretet kapott. Kilenc esetben ért el lövészetből kiváló eredményt. Az 1978. október 4-én Budapesten aláírt magyar–jugoszláv egyezmény értelmében a jugoszláv határőrizeti szervek értesítették volna a magyar felet, ha a Tisza folyóban az államhatáron átsodródó sebesültet vagy holttestet találnak – tájékoztatta a határőrség igazgatója a katonai ügyészséget. A Szegedi Katonai Ügyészség nevében aláíró dr. Papp János ezredes az Alapítvány a Kommunizmus Áldozataiért szervezetnek 2000. március 13-án küldött határozatában megtagadta a nyomozás megindítását, mivel úgy találta, hogy az akkori vizsgálat kielégítő volt, holttest vagy sérült nem került elő, így a bűncselekmény alapos gyanújának nincs alapja.Az elutasító határozatból viszont az is kiderül, hogy a határőrségnél a kivizsgálásról szóló jelentést kiselejtezték. Kérdés, hogy akkor mire támaszkodott a Szegedi Katonai Ügyészség elutasító határozata.(Befejezés a jövő szombati számunkban)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.