A szociális alapjogok elfogadtatása, a közös menekültpolitika reformja – már e két címszóból is sejthető, hogy az Európai Unió soros elnökségét július elsejétől betöltő francia vezetésre minőségileg is új feladatok hárulnak. Erről is beszélt lapunknak Paul Puodade, Franciaország budapesti nagykövete.– Megerősödni látszik az EU-ba igyekvő országok egyénenkénti elbírálásának elve, ám Brüsszelben olyan hangokat is lehet hallani, hogy inkább országcsoportokkal kell bővíteni az uniót. Mi a francia elnökség álláspontja? – kérdeztük Paul Poudade nagykövetet.– Jacques Chirac Hannoverben kijelentette, hogy a tagjelölt országokat a saját érdemük, illetve azon lépések alapján kell elbírálni, amelyeket már megtettek. Lionel Jospin pedig magyarországi látogatása alatt hangsúlyozta, hogy milyen veszélyeket rejt magában, ha blokkonként próbálkozik az EU a tagjelöltek integrálásával: a leggyengébb magával láncolhatja az erősebbeket. Ez egyáltalán nem lenne igazságos. Kérni fogjuk tehát a bizottságot, hogy egyrészt gyorsítsa meg a tárgyalások menetét, másrészt növelje a differenciálást a jelöltek irányában. Az európai bizottságnak így aztán igen sok a munkája, mióta felkérték, hogy a tárgyalásokat 12 állammal párhuzamosan folytassa.– A francia elnökség időszakában megalapozhatja Párizs a közös európai alkotmányt is, a már elkészült javaslatra, az alapjogok chartájára építve?– Túl messzire azért nem kell menni: egy alkotmány megszövegezése tíz évig is eltarthat, míg a francia elnökség időszaka hat hónapot jelent. A folyamatos, nyugodt előrehaladás több eredménynyel járhat, így bízunk abban, hogy a nizzai csúcsig egyetértésre juthatunk az alapjogok chartájának kérdésében, a nagy európai értékeket, a politikai, gazdasági és szociális jogokat illetően. Valóban, egy alkotmány megszövegezésében ez fontos lépés lehet, képezheti annak „előszavát”. Mindemellett a soros elnökségek tovább építhetik ezt az alkotmányt egy mindenki számára elfogad-ható alaptörvénnyé.– Az elmúlt időszakban felvetődött javaslat egy olyan európai, föderalista államról beszélt, melynek éppen megfelelője lehetne a soros elnökség, mint államelnökség, s az alkotmány, mint egy ország alkotmánya.– A jelenlegi körülmények között ez nem tenne lehetővé túl nagy hatékonyságot és kreativitást.– Már a feirai EU-csúcs utolsó óráiban arról beszélt Chirac elnök és Lionel Jospin kormányfő, hogy a doveri szerencsétlenség a közös migrációs politika újrafogalmazására int. Miben áll ez a tervezett reform?– Voltaképpen miért is történhetett meg ez a doveri katasztrófa? Azért, mert a nagy-britanniai gyakorlat szerint, ha valaki menedékjogot kér, azonnal segítséget kap, többféle segélyben is részesülhet. Ezért a menekültek, a migrációs hullámmal érkezők kétségbeesetten próbálnak Anglia földjére lépni. Viszont az európai államok, melyek többségében igen nagy a munkanélküliség, nem szeretnék, ha ez az arányszám tovább növekedne. Tegyük hozzá: ez nem vonatkozik a kutatókra, az informatikai szakemberekre, ők nem befolyásolják a munkanélküliek számának alakulását. Németország például ilyen technikusokat keres. A megoldás tehát, hogy harmonizáljuk bevándorlási politikánkat, előnyben részesítve azokat, akik tanulni érkeznek hozzánk, és preferálva a fejlett technika szakembereit.– Közhelyként emlegetik hazánkban azt a félig megalapozott, félig felnagyított problémát, hogy a francia mezőgazdasági termelők ellenérdekeltek a magyar EU-csatlakozásban. Mit tesznek önök azért, hogy eloszlassák a franciák fenntartásait?– A közelmúltban több alkalommal közvetlen tájékoztatásra került sor, és nem csak Franciországban – így a francia mezőgazdasági miniszter Magyarországon nemcsak kollégáját, de a szakszervezeteket is informálta. Ami pedig a francia és más EU-országokbeli agrártermelők gyanakvását illeti: világos, hogy nem fogadható el a bővítés anélkül, hogy a belépő országok mezőgazdasági termelői ne részesüljenek a közvetlen segítségből, amelyet a strukturális alapok tesznek lehetővé. Ennek következtében először az árak növekszenek, majd komoly konkurencia jelentkezik a piacon. A strukturális reformokra fordított összegek így visszás hatásokat válthatnak ki. A lengyel mezőgazdaság például kifejezetten nehéz helyzetbe kerülhet a csatlakozás utáni időszakban.
origo.hu
Fürdési tilalmat vezettek be egy népszerű balatoni strandon
