Eltérően értékelik a Fővárosi Közgyűlés elmúlt fél évét az ellenzéki és a koalíciós frakciók. A Budapestet irányító SZDSZ és MSZP leginkább az általuk elért sikerekről beszél, míg az ellenzék főleg a kábelbotrányt, az egységesített ingatlanadót és a türelmi zónákat emlegeti.– Az idei év egy gyatra költségvetés elkészítésével kezdődött – nyilatkozta lapunknak Kupper András (Fidesz). Szerinte a büdzsé minőségét jellemzi, hogy február óta minden egyes közgyűlésre készült egy előterjesztés, amellyel a költségvetést módosították a városatyák. A büdzséhez tartoznak a 4-es metróval kapcsolatos kiadások is, ebben az esetben Kupper András szerint a városvezetés továbbra sem tesz mást, mint konfrontálódik a kormánnyal. A nemrégiben elkészült hétéves fejlesztési terv is a metróra épül, s szinte nem is foglalkozik más beruházásokkal.A Fidesz továbbra is botrányosnak tartja az ingatlanadó egységesítését, hiszen a főváros ezzel megvonta a kerületektől az utolsó önálló bevételi lehetőséget is. A képviselőcsoport továbbra is úgy vélekedik: a bérlakások megadóztatása ellentétes a kormány otthonteremtési koncepciójával. Kupper András elmondta: a frakció bízik abban, hogy az Országgyűlés támogatja majd Juharos Róbert fideszes képviselő indítványát, amelynek értelmében a főváros csak a kerületek egyetértésével vethetne ki adót Budapesten.A fél év legnagyobb visszhangot kiváltó botrányával kapcsolatosan Kupper András kijelentette: a kábelügy egyenes következménye annak, hogy az 1997-es városházi vesztegetési ügyet még mindig nem zárta le a főváros. A városatya emlékeztetett: a Transparency International jelentését még mindig nem tárgyalta a közgyűlés, ezért intézkedéseket sem hozhatott. Kupper szerint a kábelügy csupán egy a három éve folyamatosan előbukkanó korrupciógyanús ügyek közül.A türelmi zónák ügyével kapcsolatosan Kupper András kijelentette: a mulasztásos törvénysértés még mindig fennáll, s a városvezetés azt hiszi, hogy a közbeszerzési pályázat egyenértékű a zóna kijelölésével.– Egyetlen esetben mutatott fel előrelépést a városvezetés: ez a forrásmegosztás – mondta Kupper, hozzátéve: a reform megkezdése nem azt jelenti, hogy már tökéletes a rendszer.– A Fővárosi Közgyűlés elmúlt fél évében sokkal több kudarcról, mint sikerről lehet beszámolni – nyilatkozta lapunknak Marsi Péter Pál, a MIÉP frakcióvezető-helyettese. A politikus a legnagyobb balsikernek a kábelbotrányt nevezte, amelynek kapcsán még a koalíciós feszültségek is napvilágra kerültek. A város lakói azonban azt sínylik meg leginkább, hogy a közgyűlés MSZP–SZDSZ többsége nem fogadta el az egyébként kitűnően kidolgozott közlekedésfejlesztési tervet. – Ennek a 4-es metró építése az oka és nem az Orbán-kormány állítólagos megszorító intézkedései, amelyre a városvezetés hivatkozik – jelentette ki Marsi.A városatya egyetlen sikerként a hátrányos helyzetűek számára elkészített foglalkoztatáspolitikai cselekvési programot említette, amellyel tízévi adósságot törlesztettek. A MIÉP-frakció munkáját értékelve hangsúlyozta: képviselőcsoportjuk azt teszi, amiért a választópolgárok a közgyűlésbe küldték őket. Marsi Péter Pál ismételten visszautasította a szabad demokraták és a szocialisták állításait, melyek szerint a városháza nem színtere a politikai csatározásoknak. – A parlamenthez hasonlóan a Fővárosi Közgyűlés ülésein igenis politikai természetű döntések születnek az esetek nagy részében – közölte végül a MIÉP-es képviselő.Hubert Béla, a szabad demokraták frakcióvezető-helyettese szerint az első fél évben az volt a legfontosabb, hogy a közismert anyagi nehézségek ellenére a város működőképességét fenntartsák, és folytassák a megkezdett fejlesztéseket. Hubert Béla szerint ezt sikerült megoldani. A szabad demokrata politikus a fél év legnagyobb sikerének a nagy fejlesztések folytatását nevezte. Ide sorolta a Hungária körút kiszélesítését és az 1-es villamos vonalának meghosszabbítását, a rákosvölgyi főgyűjtőcsatorna építését, illetve a Kvassay híd bővítését.A türelmi zónákkal kapcsolatban Hubert Béla megjegyezte: a mulasztásos törvénysértést azért kénytelen elkövetni a főváros, mert a zónát egyetlen kerületre sem akarta ráerőszakolni. Mint ismert, a zónakijelölés ellen a VIII. kerület kivételével minden városrész tiltakozott. A frakcióvezető-helyettes szerint szeptemberben a türelmi zónák ügye és a mulasztásos törvénysértés is lezárulhat a nemrégiben kiírt közbeszerzési pályázat elbírálásával.Hubert Béla legnagyobb kudarcnak a kábelbotrányt nevezte. Mint fogalmazott: ez az ügy okozta a legtöbb probémát a fővárosnak, s ez volt a legnehezebben kommunikálható ügy ebben a fél évben. Hubert Béla a kábelüggyel kapcsolatban azt is hangsúlyozta: a védőcsövekre nemrégiben kiírt pályázat azonban ezt a kérdést lezárta, s nem kizárt, hogy a második fél évben ez lesz a legsikeresebb ügy a fővárosban.Egerfai József, az MSZP frakcióvezető-helyettese lapunknak úgy értékelte az elmúlt hat hónapot: sok vitával sok eredmény. A főváros legsikeresebb ügyeiből egyet sem emelt ki, mondván: rengeteg olyan most megkezdett dolog van, amelynek egyelőre semmilyen eredménye nincsen. – Számtalan olyan jó irányba mutató döntést hoztunk, amelynek csak később lesznek pozitívumai – fűzte hozzá.Egerfai József a legnagyobb kudarcnak azt nevezte: a közgyűlésben időnként túl sokat vitáztak, túl kevés eredménnyel. A kábelbotrányra és a türelmi zónákra vonatkozó kérdésünkre úgy nyilatkozott: ezt a két ügyet a kudarcok közé sorolja. Hozzátette azt is: a kábelügynek lényegesen nagyobb volt a füstje, mint a lángja, de végül sikeresen lezárult az eset. A türelmi zónákkal kapcsolatban megjegyezte: a közgyűlés olyan helyzetbe került, amikor nem hozhatott mindenkinek megfelelő határozatot, ezért inkább nem döntött.

Halálos baleset miatt áll az M3-as