Csabainé Jancsi

A képernyőn keresztül őszintének látszott Csabai Lászlóné felháborodott tiltakozása a szerdai parlamenti vitában, amikor kikérte magának, hogy személyét bűnözőnek titulálják. A szocialista honanya Szalai Annamária fideszes képviselő felszólalására reagált, az ülésteremben – szokatlanul emberien – a könnyeivel küszködött.Miközben egyfelől teljes mértékben elhisszük Csabai Lászlónénak, hogy ő személy szerint nem bűnöző, másfelől rá kell mutatnunk arra, hogy magának a megsértődésnek a tényével lényegbevágó kérdést tett fel. És lehet ugyan halogatni a válaszadást erre a kérdésre, de – elveink szerint – a mulasztás is bűn, persze nem a Btk. szintjén, hanem egy magasabb, úgynevezett erkölcsi szférában.Ha már így hozta az élet, maradjunk Csabai Lászlóné személyénél, megvilágítandó, mi itt a bökkenő. A képviselő asszony a régi rendszerben az MSZMP tagja volt és Nyíregyháza tanácselnöke. A rendszerváltozáskor az MSZP tagja lett, és 1994-ben visszahódította a városvezetői széket; azóta ő Nyíregyháza polgármestere, és országgyűlési képviselő is. Életútja ragyogóan példázza, miként illeszkedik be egy tehetséges ember az új viszonyok között.Lássuk az első kérdést. Csabai Lászlóné mint polgármester és mint országgyűlési képviselő is, esküjéhez híven képviselte a törvényességet mind helyi, mind országos szinten. Nyíregyháza „tocsikolt”, azaz megpróbált alkuban kapni pénzt az ÁPV Rt.-től a törvények szerint a várost megillető belterületi földek után, egyébként sikerrel. A polgármester Csabai Lászlóné joggal mondhatja, hogy ő Nyíregyháza érdekeit szem előtt tartva belekényszerült egy szerencsétlen alkuba, és végül is tíz valódi forint sokkal több száz reménybeli forintnál. Viszont az országgyűlési képviselő Csabai Lászlóné mit mond? Hogy nem tudta: ez az egész tocsikos alkufolyamat mélyen alkotmányellenes. Nem tudta, hogy Magyarországon a közhatalmat nemcsak a központi államszervezet, hanem a helyi önkormányzat is a népszuverenitás alapján gyakorolja. És hogy az a pénz, amit a központ a helyi önkormányzatnak átad, alkotmányos szemmel nézve ugyanolyan közpénz, mint amit nem ad át. Vajon a képviselő Csabainé felfogta, hogy tulajdonképpen becsapja a polgármester Csabainét? Hogy országgyűlési képviselői minőségében az első pillanattól fogva tiltakoznia kellett volna az abszurd eljárás ellen, amelyen a közhatalom mindkét oldala (állam és önkormányzat) veszített, viszont az „alkubonyolítók” csak nyerhettek (mivel nekik mindegy volt, hogy a lealkudott összeg vagy a megnyert öszszeg előre kikötött százalékát kapják „sikerdíjként”, számukra az alku tétje csak az volt, hogy kinek nyújtják be a számlát).Most pedig jöhet a fontosabbik kérdés. Csabai Lászlóné természetesen nem bűnöző, ám tagja a Magyar Szocialista Pártnak. Ezen szervezet 1989 októberében úgy jött létre, hogy előbb az MSZMP föloszlott. Az MSZP hivatalos álláspontja szerint nem utódja az MSZMP-nek. Ha ez igaz, akkor az MSZMP vagyonához az MSZP-nek semmi köze. Márpedig a tény az, hogy az MSZP születése pillanatától fogva használ MSZMP-javakat, például ingatlanokat. Ha ez szóba kerül, az MSZP a Németh-kormánynak egy 1989. decemberi titkos határozatára hivatkozik mint jogalapra. Vajon a nyíregyházi polgármester mit tenne, ha egy szervezet a városban jogalap nélkül használná egy másik (megszűnt) szervezet vagyonát, ráadásul olyan részeit is, amelyek jog szerint a városéi? Titkos határozatban utólag jóváhagyni javasolná ezt a jogszerűtlen eljárást?Végül egy dilemma: felelős-e a felnőtt ember azért a közéleti szervezetért, amelybe belépett, és amelynek a karrierjét köszönheti? Válaszadás előtt érdemes átfutni a János vitéz azon fejezetét, amelyben Jancsi a zsiványok vagyonáról gondolkodik.