Liliomok

A liliom igen régi kultúrnövényünk,már a legkorábbi feljegyzésekben is szerepel.Az egyik legkedveltebb fajtája a fehér liliom.A görögök és rómaiak vallásos tisztelettel vették körül. Később a kolostorkertek féltve őrzöttvirága lett, nemcsak mint gyógynövényttermesztették, hanem egyszerű szépsége,fehér színe miatt a szüzesség és a tisztaságjelképévé vált.Egyik legszebb, bájosan kecses megjelenésű, hagymás, évelő dísznövényünk. Nálunk kevés liliomfajtát ismernek és termesztenek. A házikertekben főként a fehér liliomot, a tűzliliomot és királyliliomot találjuk meg. Látszólag nem céltudatosan termesztik, pedig több figyelmet érdemelne, mert nem kíván több gondozást, mint más évelő növény. A különböző fajták változatos színű és alakú virágai a számukra megfelelő helyen májustól augusztusig ékesítik a kertet.Éghajlati és talajigényük szerint a fajták közt vannak közepes nedvességet kedvelők, tópartra, folyók mentére valók, sőt sziklakertbe alkalmasak is. A legtöbb fajta edzett, különös talajt vagy klimatikus viszonyokat nem igényelnek. Eredményesen mégis a jó táperejű, humuszban gazdag, kellő vízgazdálkodású talajon termeszthetők. Kedvelik a nedvességet, azonban a felesleges pangó vizet nem szeretik. A nyári időszakban, csapadéktól függően, elegendő öt-hat öntözés esetenként 20-20 milliméter vízmennyiséggel.Az egyes fajták fényigénye is különböző. A legtöbb közülük a félárnyékos, kevésbé napos, ritkás, bokros, fa vagy cserje árnyékolta helyet kedveli, itt díszlenek a legszebben. Ha a kertben csupán napos hely van számukra, akkor takarással árnyékoljuk talajukat. Kivétel a kerti fehér liliom, amely nem szereti az árnyékos helyet.Évelő növény, tehát ellentétben a többi hagymás virággal – a tulipánnal, jácinttal, krókusszal – földbeli hagymái egész éven át folytatják életműködésüket. Nincs pihenő-, illetve visszahúzódási idejük. Élő gyökeret mindig találunk a hagymáikon. Kivétel a közismert fehér- vagy madonnaliliom, amely július végére befejezi életműködését, levele és virágszára visszaszárad, s csak augusztus végére fejleszt ismét új tőleveleket, majd zölden áttelel. Éppen ezért a liliomokat ne szedjük fel minden évben, sőt átültetésükre is csak akkor kerüljön sor, ha más helyet szánunk nekik, vagy ha nagyon elsűrűsödtek, és szaporításuk esedékes. Némely fajta nem is szereti, ha bolygatják, utána egy évig nem is virágzik. Ültetési idő szempontjából is kivétel a fehér liliom. Legcélszerűbb augusztusban ültetni vagy szaporítani, ilyenkor ugyanis nincs gyökere, pihenési időben van. A többi fajta ültetési, átültetési ideje szeptember vége, október eleje, ekkorra a növény életműködése lelassul, levele és szára elszárad. Ha valamiért nem tudjuk ezt a munkát kellő időben elvégezni, később már ne szedjük ki a növényeket, ültetésüket halasszuk inkább tavaszra.Szárukat az ültetés vagy felszedés előtt vágjuk le. A gyökerek lehetőleg ne sérüljenek, és sokáig ne legyenek szabadon, ezért csak annyit készítsünk elő, amennyit egyszerre elültetünk. Az ültetés mélysége is igen fontos!A hagyma alakja, nagysága és színe, valamint a pikkelylevelek száma és alakja fontos fajtameghatározó bélyeg. A liliom gyökérzete kétféle. A főgyökér csírázáskor fejlődik, és hamarosan elpusztul. Helyét a felső részükön rövidebb, sokszor vaskos mellékgyökerek foglalják el. A legtöbb liliomfajta szára is fejleszt gyökeret a földben lévő részén. Ezek a szárgyökerek részben rögzítik, részben táplálják a növényt. Az ilyen fajták hagymáit mélyebbre ültessük. A liliomfélék egy kisebb csoportjánál – ezek közé tartozik a már említett fehér vagy madonnaliliom is – csak hagymagyökere fejlődik, a hagyma csúcsától pedig tőlevelek nőnek. Ezeket a fajtákat csak olyan mélyre ültessük, hogy a hagyma csúcsa fölött öt centiméter talajréteg legyen.A nagyobb méretű hagymákat mélyebbre helyezhetjük, azonban tíz centiméternél vastagabb földréteget csak a Lilium Martagon igényel. A Lilium giganteumot pedig éppen nem kell takarni, a hagymacsúcs álljon ki a földből.A kétféle gyökeret fejlesztő fajták közé tartozik a Lilium regale, a királyliliom és a hibridek.A száraz gyökerek ősz végére természetesen elpusztulnak a szárral együtt, és csak a hagymagyökerek élnek tovább. Ezekre kell a fölszedéskor nagyon vigyázni. Sohase tépjük ki szárastul a földből a hagymákat, hanem ásóval óvatosan ássuk körül, és emeljük ki a földből, majd a szárrészt is vigyázva távolítsuk el, és ezután úgy szedjük szét a hagymákat, hogy a gyökérzet lehetőleg ne sérüljön meg. A hiányos gyökerű hagymákat ne ültessük most el, mert gyökér híján télen elpusztulnak, inkább forgácsban vagy szemcsés homokban tároljuk tavaszig. Ugyanígy tegyünk a vásárolt hagymával is, ha gyökérrésze hiányos vagy sérült. Az ilyen hagymák ugyanis már nem képesek regenerálódni, és a tél beálltáig gyökér hiányában elpusztulnak.A liliomok a kertben az üde helyet kedvelik. Mélyen gyökeresedő növények, ezért könnyebb, lazább talajon érzik jól magukat. A tápanyagellátásukra legjobb a földdé érett istállótrágya, de a műtrágyával dúsított lomb- vagy komposztföld is megfelel. A liliom a túlzottan meszes talajokat sem kedveli, és a túlságosan kötött, repedezésre hajlamos talaj sem alkalmas termesztésére. Ha megfelelő helyre ültetjük, sok örömünk lesz ebben a szép növényben.Ismerkedjünk meg néhány fajtájával e csodálatos hagymások közül! A fehér liliom a mediterránban honos, 100-150 centiméter magas, nyúlánk szárú évelő. Májusban, júniusban hozza fehér, illatos füzérvirágait. Évelőágyakba, közepes nedvességi viszonyok közé ültessük, esetleg gyepbe.A keskeny szálas levelű királyliliom virágai még nagyobbak, hosszabb tölcsérűek, fehérek, belül sárgástorkúak, kívül zöldespirossal futottak. Júniusban, júliusban ontja virágait, amelyek vázában díszíthetik otthonunkat.A több mint száz liliomfajta közül megemlíteném még a nálunk is honos árnyéki növényt, a Lilium bulbiferumot. Ragyogó vörös virágai vannak. A Lilium tigrinum (tigrisliliom) árnyéki, bókoló, narancssárga alapon sötét pettyes virágú fajta. Régi kultúrnövény a Lilium croceum, amely fölfelé álló narancsvörös virágaival napos helyre való.