Gázhálózat kártalanításból

Három hete lobog az óriás fáklya a Békés megyei Pusztaszőlős szomszédságában. Szeptember 3-án, vasárnap fél napra ismét csendessé vált a környék, de hétfőn hajnalban megint feltört a gáz, amelyet aznap este újra be kellett lobbantani.Pusztaszőlősön is egyetlen tere van a közösségi életnek: a helyi kocsma. Az orosházi, ám az ideszármazott Farkas Istvánék által üzemeltetett vendéglátóhely ezekben a napokban valóságos információs bázissá vált, s nem csak az itt gyülekező, illetve anyagaikat sok esetben innen továbbító újságírók, fotósok miatt: ide minden hír befut, így természetes módon itt érdemes tájékozódni először a helyi közhangulatról. A tulajdonos házaspár szakszerűen beszámol a mentés első húsz napjának eseményeiről, illetve mindezek fogadtatásáról. A legemlékezetesebb számukra az első néhány nap volt, amikor valóságos katasztrófaturista-had lepte el Pusztaszőlőst és környékét: a férfi negyedórán belül 216 autót számolt össze augusztus huszadikán késő este, amikor az orosházi tűzijáték után ide özönlött a tömeg. Egy német turista házaspár állítólag lakókocsival érkezett, és hosszabb távra kívántak berendezkedni. A beszélgetésbe természetesen bekapcsolódnak a vendégek is, akik közül többen éppen a Mol Rt. kárszakértőit várják. Harminc családi ház tulajdonosa jelezte, hogy a zajjal járó remegés következtében a falak repedezni kezdtek, illetve több helyen levált a vakolat.Minderről magam is meggyőződhettem, hiszen a kocsma nemrég felújított épületének ablakaiban hajszálrepedések jelentek meg. Az érintettek közül többen is invitálnak otthonaikba: a négy gyermeket nevelő Mag Györgyéknél a szoba, a háromgyermekes Zsurka Sándoréknál pedig a fürdőszoba fala repedezik, s ugyanez a helyzet Fábián Józseféknél is. Fábián úr egyébként szintén Orosházáról települt Pusztaszőlősre. A gázkitörésről úgy vélekedik, hogy talán ez a szerencsétlenség adhat lendületet a lassan elnéptelenedő falunak: a Mol által felajánlott „fájdalomdíj” az infrastruktúra kiépítésének alapja lehet.A faluban találom Csürhés Istvánt, Kaszaper polgármesterét is, akit elsősorban a Mol által felajánlott összegről faggatok.– Bokor Csaba ügyvezető igazgatóval abban állapodtunk meg, hogy a település által kapott kártalanítást az infrastruktúra fejlesztésére, a gázhálózat kiépítésére fordítjuk. Konkrét számokról még nem esett szó, azonban méltányos összegben reménykedünk. Ezzel párhuzamosan a társaság megtéríti az egyéni károkat is, ezek felmérése már megkezdődött: a Mol munkatársai házról házra járva felmérik a tapasztalatokat, majd a kitörés hatástalanítása után független kárszakértők is megvizsgálják a károkat. Mindezeket hétfőn jelentették be a falugyűlésen, úgy veszem észre, hogy azóta a kétségbeesést a remény váltotta fel a lakosság körében. Mindenesetre az evakuálásra is felkészültünk: szükség esetén az orosházi középiskolai kollégiumokban és a kaszaperi művelődési házban kapnak helyet az emberek.Kora délután a falu megszokott életét éli, amelynek három hete része az is, hogy többen kivonulnak a falu szélére, és figyelik az alig néhány száz méterre lévő lobogó fáklyát. Akár a zuhanyhíradóban, itt is tények és álhírek váltják egymást: sokan rémtörténeteket mesélnek nem tojó tyúkokról, tejet nem adó tehenekről és megbolondult kutyákról. Mások szerint a zajt leszámítva semmi sem változott Szőlősön. Az esetleges kitelepítésre azonban mindenki felkészült: a legfontosabb holmikat már az első napon előkészítették – bízva abban, hogy feleslegesen.A kitörés helyszínén jelenleg mindössze kéttucatnyian dolgoznak. A Mol Rt. és a katasztrófavédelem szakembereiből álló kis csapat főként őrzési, mérési és készenléti feladatokat lát el. A második kitörés óta a korábbinál még nehezebb megközelíteni a helyszínt, e héten már szigorúbb és következetesebb az őrizet: a rendőrség három ellenőrző ponton is útját állja a kíváncsiskodóknak. Az ok elsősorban balesetvédelmi: a lángoszlop égett agyagokat és egyéb szennyeződéseket lövell ki, amelyek akár száz méterre is elszállhatnak. A texasi kitöréselhárítási cég három mérnöke a föld alatti elfojtásra dolgozott ki programot.Ennek lényege: úgynevezett ferde fúrással több mint 1200 méterre a felszín alá hatolnak, majd a föld alatt fojtják el a kitörést. Ottjártunkkor még nem készült el a munkálatok pontos ütemezése, annyit azonban tudni lehet, hogy a betonaljzat kész, s a fúrótorony felépítése 4-5 napig tart. Nehezíti a helyzetet, hogy a gázzal együtt víz is a felszínre kerül, ennek következtében pedig rendszeres időközönként néhány másodpercre el-elalszik a láng, majd újralobban. Mindez nem kis riadalmat kelthet a környékbeliekben, ám a szakemberek mindenkit megnyugtattak: ha hosszabb időre hunyna ki a tűz, azonnal újralobbantanák. A pusztaszőlősiek annak ellenére nyugtalanok, hogy falugyűlésen tájékoztatták őket a mentésről, illetve a kártérítésről.A többnyire idősek lakta, százhetven fős településrész lakói évtizedek alatt megtanultak együtt élni azzal, hogy földjeiken olaj- és földgázkitermelés folyik, ám most először kellett szembesülniük igazán ennek ártó következményeivel. Az éktelen zaj miatt – amely az utóbbi napokban jóval kisebb lett – elsősorban halláspanaszokkal keresték fel a Kaszaperről kijáró háziorvost, de a megszokottnál jóval többen írattak nyugtatót is maguknak. Az orosházi kórház jóvoltából pedig szervezett hallásvizsgálat kezdődött csütörtökön.Pusztaszőlős a múlt század végén a Zichy-család birtoka volt, majd az első világháború után az akkor mintegy félezres település modern birtokká vált. Aztán szép lassan leépült minden. Hiányoznak az alapvető infrastrukturális feltételek: nincs gáz, annak ellenére, hogy alattuk több millió köbméternyi gáz található, és vízvezeték.A kis falu korábban két alkalommal került az országos figyelem középpontjába. A kilencvenes évek derekán azért, mert az ország egyik utolsó, úgynevezett LB-rendszerű, esőlemezes telefonközpontját itt szerelték le, s a másodszori országos nyilvánosságot a tavalyi népszavazás jelentette: a helyiek túlnyomó többsége úgy határozott, hogy Tótkomlós helyett Kaszaperhez kíván tartozni.