Hétszázmilliós adócsalás

Bálint József
2000. 09. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának Csongrád megyei nyomozó hivatala különösen nagy értékű adócsalással és más bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja K. Lászlót, a dunavecsei székhelyű Duna-Store Kft. ügyvezetőjét és három társát. A Szegedi Városi Ügyészségnek szerdán átadott vádemelési javaslat szerint a gyanúsítottak 673 817 563 forinttal károsították meg az államot.Az ügy részleteiről Burillák Attila, az APEH szóvivője tegnap elmondta: az adónyomozók idén márciusban azután láttak munkához, hogy az APEH Csongrád megyei hivatala feljelentést tett K. Zoltán szegedi lakos ellen adócsalás, a számviteli fegyelem megsértése és magánokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt. K. Zoltán ugyanis fiktív számlák alapján több mint 84 millió forint áfát igényelt vissza.K. Zoltán a K&Profit Kft.-t egymillió forint alaptőkével alapította 1996 februárjában. Főbb tevékenységi körébe tartozott a gépjármű-üzemanyagok kis- és nagykereskedelme is. Ez a kft. hét hónappal alakulása után egyesült a Gastrom Kft.-vel, amelynek szintén K. Zoltán volt a tulajdonosa. 1996 novemberében a céget jugoszláv állampolgároknak adta el, természetesen az összes okmánnyal együtt.Ezt követően a vállalkozás semmilyen tevékenységet nem folytatott. A nyomozók egyértelműen megállapították: K. Zoltán oly módon tüntette el a tárgyi bizonyítékokat, hogy külföldieknek adta el a cégét. Azt is kiderítették, a szegedi vállalkozó nem rendelkezett az üzemanyag forgalmazásához szükséges személyi és pénzügyi feltételekkel. Mindössze egyetlen irodája volt a dunavecsei Duna-Store Kft. telephelyén, amely szintén üzemanyag-forgalmazással foglalkozott. K. Zoltán szerepe ott pusztán formális volt, mert az volt a cél, hogy a kőolajtermék számvitelileg eltűnjön. Nem tudta, milyen terméket vásárolt, illetve értékesített, ugyanis a vevőket a Duna-Store alkalmazottai szolgálták ki. Amikor a vevők megjelentek irodájában, közölték, milyen mennyiségben vásároltak, majd K. Zoltán ennek alapján adott nekik készpénzfizetési számlát.A vételárat a Duna-Store Kft. ügyvezetője, vagyis K. László határozta meg, ő pedig azt literenként ötvenfilléres haszonnal megemelte. Az adónyomozók természetesen K. László szerepét is vizsgálták. Kft.-je, a Duna-Store 1996 januárjától jövedéki engedéllyel rendelkezett, majd három hónappal később engedélyt kapott petróleum importálására. Ám ezt az engedélyt az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nem sokkal később visszavonta, mert a végfelhasználóként megjelölt cég visszalépett vásárlói szándékától. A határozatot azonban K. László nem vette át. Sőt, annak az engedélynek a felhasználásával 7 330 000 liter petróleumot vámkezeltetett 1996. április végétől június elejéig.K. László most azt állítja, ezt a mennyiséget fakonzerváló szer gyártására használták fel, de a gyártási jegyzőkönyvek nem erről tanúskodnak. A nyomozás során ugyanis nem került elő olyan dokumentáció, amely arra utalna, hogy fakonzerváló és pórustelepítő termék előállítására hoztak volna be fogyasztásiadó-mentesen petróleumot. A nyomozók bizonyítani tudják, hogy a különböző gyártási technológiákban előírt adalékanyagok keverése sem történt meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.