Kockázat vagy garancia

Az utóbbi időben egyre többször találkozhatunk olyan cégek hirdetéseivel, amelyek kis kockázatú, ám magas hozammal kecsegtető pénzügyi, befektetési szolgáltatásokat reklámoznak.Amennyiben olyan lehetőséget ajánlanak, amely nem szól másról, minthogy az ügyfélnek minden hónapban be kell fizetnie egy fix összeget a cég bankszámlájára, az már eleve gyanús. Ugyanis ezek a vállalkozások legtöbbször azzal az ígérettel csábítják be a gyanútlan, mit sem sejtő állampolgárokat, hogy többezres ügyfélkörükre hivatkozva közlik: minden hónapban vagy negyedévben sorsolnak tagjaik között, és akiket kihúznak, azok ott helyben kapnak a cégtől 1,5-2 millió forintot. A továbbiakban pedig nem is kell, hogy a befektetési társaság tagjai maradjanak. Ugye, milyen egyszerű és nagyszerű? Csakhogy ezek a vállalkozások legtöbbször – jó néhány megtévesztett ügyfél befizetéseivel a tarisznyájukban – rövid idő alatt nyomtalanul eltűnnek. Persze, a beszedett pénzzel együtt, s akkor már bottal üthetjük a nyomukat. A kétségbeesett „ügyfelek” meg persze rohannak fűhöz-fához, és csak ilyenkor jut eszükbe utánanézni: van-e egyáltalán a cégnek befektetési, pénzügyi tevékenység folytatására engedélye. Nagyrészt természetesen nincsen, de ekkor már késő.Ám nem csak ilyen típusú pénzügyi csalásokkal találkozhatunk. Napjainkban ugyanis megnőtt azoknak a hirdetéseknek a száma is, amelyekben az állampolgárokat különféle szövetkezeti tagi kölcsönlehetőségekkel csalogatják – Magyarországon be sem jegyzett vagy magyarországi leányvállalattal nem rendelkező – pénzügyi társaságok. A tagi kölcsönnel a szövetkezet tagja visszafizetendő vagyoni hozzájárulást teljesít a szövetkezet számára, a cég gazdasági tevékenységének elősegítése érdekében. A tagi kölcsön esetén a szövetkezet tagjának kell mérlegelnie a szövetkezet hitelképességét, és ennek alapján kell döntenie a kölcsön nyújtásáról.Mit tehet akkor az ügyfél, ha rájön, hogy megtévesztették? Az első esetben a vállalkozás működési vagy bejegyzési helyén illetékes rendőrkapitányság gazdaságvédelmi osztályán tehet feljelentést. A nyomozás azonban 1-1,5 évig is eltarthat, pláne, ha a cég egyik helyről a másikra vagy a megadott címről ismeretlen helyre költözik. Felszámolás elrendelése esetén újabb 1-2 évig kell várni arra, hogy kiderüljön, van-e értékesíthető vagyona a cégnek, amely eladásából kifizethetők a hitelezők,a károsultak.Ez pedig bizonytalan, mint annak a bizonyos kutyusnak a vacsorája. Ha bárki – számára vonzó, de addig ismeretlen – befektetési lehetőséggel találkozik, célszerű telefonon felhívni, vagy személyesen felkeresni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), ahol rövid időn belül meg tudják mondani: az adott cég rendelkezik-e pénzügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges engedéllyel.A PSZÁF (mint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet jogutódja) felhívja a figyelmet arra, hogy a tagi kölcsön nyújtásának, illetve a kölcsön szövetkezet által történő elfogadásának felügyelete nem tartozik a PSZÁF hatáskörébe. A hitelintézetekkel ellentétben a „befektetési” szövetkezetekre nem vonatkoznak a hitelintézeti törvény betétesek védelmét szolgáló rendelkezései, mint ahogyan nem vonatkoznak rájuk az értékpapírtörvénynek a nyilvánosság tájékoztatását biztosító rendelkezései sem. A tagi kölcsönökre nem terjed ki az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), illetve a Befektetővédelmi Alap (Beva) által nyújtott biztosítás sem.Ezért tehát jóval nagyobb kockázattal jár a belépés az ilyen típusú szövetkezetekbe, mint igénybe venni egy több éve prosperáló, állami felügyelettel működő, bejegyzett pénzintézet szolgáltatásait. Ám itt sem árt ügyelni arra, hogy kizárólag biztosított betétbe, maximum egymillió forintot helyezzünk el, hiszen bankcsőd esetén az OBA csak egymillió forint értékhatárig kártalanítja a pénzintézetek ügyfeleit.