Mi történik a ciszterci gimnáziumban?

A tegnapi Magyar Hírlapban Tanítási szünet a zirci apát névnapja címmel megjelent írásra reagált Zakar Ferenc Polikárp zirci főapát, aki több ponton sérelmezte a Budai Szent Imre Ciszterci Gimnáziumban történtekről szóló híradást. Véleménye szerint egyoldalúnak minősíthető a tájékoztatás, hiszen a hírlapíró őt nem kérdezte meg a cikk megjelenése előtt.– Nagyon meglepett a cikkíró állítása, miszerint a „ciszterci rend zirci apátságán megkerestük Zakar Ferenc Polikárp apátot, ám ő elfoglaltságára hivatkozva egyelőre nem kívánt nyilatkozni”. Ez a mondat így nem igaz, mert gerincoperációm óta ritkán vagyok Zircen, a Magyar Hírlap újságírójának nevét sohasem hallottam, velem sohasem beszélt, ezért nem tudtam nyilatkozni. Az igaz, hogy Zircen nem adták meg neki a fővárosi telefonszámom, de a budapesti telefonkönyvben benne van a nevem. Mindenesetre jól tette volna a cikkíró, ha cikke megjelentetésével vár addig, amíg velem nem beszél. A másik tény, hogy fogalma sincs a szerzeteséletről vagy a szerzetesiskoláról, ami önmagában nem baj, de ha ez fennáll, akkor véleményem szerint az illető ne írjon ilyesmiről cikket.– Az említett írás azzal kezdődik, hogy a Szent Imre Gimnázium osztálytermeiben a pápa és Paskai László bíboros képe mellett kifüggesztették az ön képeit is.– Az 1948-as államosítás előtt a zirci apát képe ott volt iskoláinkban. Egri igazgatónőnk 1999-ben rájött arra, hogy a diákok nem tudják, hogy kié az iskola, ki a fenntartó. Emellett szükségesnek ítélte, hogy a diákokban és a szülőkben tudatosuljon: katolikus, azaz keresztény, krisztusi iskolába járatják gyermekeiket. Ezért beszerezte a fényképeket, és a másik három gimnáziumunk – a budai, a székesfehérvári és a pécsi – is követte a példát. Nincs szó semmiféle „személyi kultuszról”, de az biztos, hogy nem árt meg a diákoknak, ha tudják, hogy ezeket az iskolákat a zirci apátság építtette, hogy a zirci főapát fenntartói irányítása alatt vannak.– Az említett lapban szó esik az intézmény „szigorúan tekintélyelvű irányításáról” is…– Kétségtelenül van „irányítás”, de nem hiszem, hogy „szigorúan tekintélyelvű”. Ismétlem, ez keresztény iskola. Ha egy szülő közben jön rá, hogy ő mást akar, nyugodtan elviheti a gyermekét más iskolába. Mindig nagyon világosan megmondtuk, hogy milyen elvek alapján nevelünk a nagyon igényes tudásátadás mellett.– A hírlapíró szerint több tanár kifogásolta az intézmény gazdálkodását és ezért vagy felmondtak nekik, vagy olyan helyzetbe hozták őket, hogy „az elmúlt időszakban összesen tizennégyen hagyták el az iskolát”.– A cikkíró később már így fogalmaz: „az igazgató szerint öszszesen hét tanár távozott az iskolából”. Ez nagyon is belefér a keretbe, amikor különféle okok miatt távoznak a tanárok, vagy nem hosszabbítják meg a szerződésüket. Egyes tanárok nem felelnek meg a követelményeknek, mások meg maguk akarnak elmenni. Egy esetben egy tanárnő viselkedése tényleg lehetetlenné tette a további munkát, ezért a Munka Törvénykönyve szerinti rendes felmondást kapott, kifizettük, és a dolog el van intézve.– Miért van főapát úr névnapján szünet az iskolában?– Több mint százéves szokás a ciszterci gimnáziumokban, hogy a mindenkori zirci apát névnapja egyben tanítási szünet. Az igazgatónak öt nap szünetet szabad megállapítania, ebből az egyik a névnapom, amelyet a tanári kar jóváhagyott, a szervezeti és működési szabályzatban. Ez a szünet teljesen megfelel a közoktatási törvénynek.– Kritizáló szerzetest mozdított el a főapát úr?– Aki csak egy kicsit ismeri a szerzetesélet szabályait, az tudja, hogy egy apátnak joga van elmozdítani, áthelyezni szerzeteseit. De itt nem ez történt. A szerzetes-paptanár, akiről szó van, február elején közölte velem, hogy három évre el szeretne menni egy püspök szolgálatába, és a püspök már igent mondott neki. Erre én azt mondtam, hogy akkor inkább menjen Dallasba, ottani apátságunkba. Rábíztam a döntést. El is utazott. Közben – és nem hazatérése után – áthelyeztem pécsi gimnáziumunkba. Tegnap telefonon beszéltem vele. Elmondta, hogy jól van és nagyon csodálkozik azon, hogy mások az ő ügyeibe próbálnak beavatkozni.– Az említett cikk szerint „távolléte alatt betörtek a plébánián lévő lakásába, s onnan eltűntek azok a számlák és iratok, amelyek bizonyíthatták volna az esetleges visszaéléseket”…– Tisztázzuk a fogalmakat! Egy szerzetesnek egy rendházban van egy cellája, és világos, hogy oda apátja és házfőnöke mindig bemehet. Szokásunk, hogy egy pótkulcs mindig van a házgondnoknál, hogy ha valami baj – csőtörés, tűz – történik, akkor be lehessen menni. Az adott esetben a pótkulcs nem volt a helyén, és bizonyos iskolai dolgokat ki kellett hozni, ezért az arra hivatalos személyek kulcscserét hajtattak végre. Nem tudom, hogy milyen „számlák és iratok” tűntek el, mert az illető szerzetes-paptanárnak semmi köze nem volt a számlákhoz, úgyhogy ha ilyen lett volna nála, akkor ő követett volna el súlyos visszaélést. Gimnáziumaink anyagi ellenőrzését két rendtársam végzi, no és magam, aki 1972–1995 között vezettem római központi házunk pénzügyeit. A könyvelés és a pénzügyek a legnagyobb rendben vannak, mindez nem tartozik a tanárok vagy a gondnoknő hatáskörébe.– Óhajt-e még valamit hozzáfűzni a Magyar Hírlapban megjelentekhez?– Én 46 évig éltem Rómában, ott tanultam, dolgoztam, negyven év óta vagyok egyetemi tanár. Tíz évig a ciszterci rend generális apátja voltam, 1996-ban jöttem haza. A hazai újságírók mindegyikét felkészült embernek tartottam, akik cikkük megírása előtt biztos információkat szereznek és nem rágalmakra építenek. Nem tudom, hogy kinek jó, ha alaptalan vádakat tartalmaz a Magyar Hírlapban megjelent tegnapi újságcikk. Én mindenkinek a szemébe merek nézni. A gimnáziumainkban rend van és lesz a jövőben is.