Nőhet befolyásuk a Takarékbankban

Az integrált takarékszövetkezetek az első fél évben a tavalyival megegyező növekedést értek el, s ez feltehetően meghaladja a piaci átlagot – mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Budapesten Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnök-ügyvezetője. Hernádi Zsolt, a Takarékbank vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetkezetek számára a következő év áprilisában nyílik meg az az opció, amely lehetőséget ad a bankban lévő részesedésük növelésére. A szövetkezetek száma a folyamatban lévő egyesülések következtében az év végéig harminccal csökkenhet.Az év első hat hónapjában 7,8 százalékkal, azaz 29,2 milliárd forinttal növelték egyesített mérlegfőösszegüket az integrált takarékszövetkezetek, így majdnem négymilliárd forinttal lépték túl a 400 milliárd forintot. Az első fél év végén 75 takarékszövetkezet mérlegfőösszege haladta meg a kétmilliárd forintot. Szőke András elmondta, hogy a szövetkezetek aktivitása különböző, s nincs közvetlen összefüggésben azzal, hogy az ország gazdaságilag fejlettebb, vagy elmaradottabb térségében tevékenykednek. A már másfél éve tartó folyamat – amely szerint a takarékszövetkezetek a hatékonyságuk, gazdasági erejük növelése érdekében egyesülnek –, az első fél évben a szövetkezetek számát 15-tel csökkentette, s az év végéig várhatóan még ugyanennyi egyesülés zárulhat le. Június 30-án a szövetkezetek száma 177 volt. Az elnök-ügyvezető szerint Magyarországon körülbelül 140-150 szövetkezet fennmaradása várható. Ezt azzal indokolta, hogy 147 kistérségi régió van az országban a KSH meghatározása szerint, s van példa arra, hogy egy-egy nagyobb pénzintézet két kistérségi régióra kiterjedően tevékenykedik. Az év első felében megnőtt a hitelkihelyezések együttes értéke, s elsősorban a lakossági – ezen belül is az építési – hitelek állománya gyarapodott. A teljes lakossági hitelállomány 71,6 milliárd forintot tett ki június 30-án, s ebben az év elejéhez képest 15,7 milliárd forint növekedés van. Ezzel az értékkel az integrált takarékszövetkezetek a lakossági hitelezésben az OTP mögött a második helyre kerültek. A növekedés nagyobb részét a lakáshitelek állományának mintegy hatmilliárd forintos növekedése eredményezte, amely a félévkor már megközelítette a húszmilliárd forintot. Továbbra is az üzletpolitika fontos eleme az agrárgazdaságok hitelezése. Az ágazati kockázatok miatt a szövetkezetek a hitelkihelyezéseiken belül 25 százaléknál nagyobb részt nem szándékoznak az agráriumnak folyósítani, de ezt az arányt megközelíti a tényleges hitelek súlya. Június 30-án 26 milliárd forintot tett ki az agrárszektor szereplőinek nyújtott hitelek összege, s ez 5,6 milliárd forinttal haladta meg a fél évvel korábbi hasonló adatot. A betétállomány ugyanebben az időszakban 21,8 milliárd forinttal nőtt. Az üzletpolitikai célokkal összhangban sikerült javítani az önkormányzatokkal való üzleti kapcsolatokat, amelynek eredményeként a szövetkezetek 250 önkormányzat számláit vezetik, s ezzel szintén a második helyen állnak – piaci részesedésüket tekintve – a hazai pénzintézetek között. Mindezek eredményeként az integrált takarékszövetkezetek jövedelmezősége 22,8 százalékkal javult, s június végén az összesített, adózás előtti eredmény meghaladta a 2,5 milliárd forintot.Hernádi Zsolt, a Takarékbank vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy a Takarékbank privatizációjakor a szövetkezetek opciós jogot kaptak a bankban lévő részesedésük növelésére. Először a jövő év áprilisától lesz lehetőségük élni ezzel az opcióval. A szakmai tulajdonos DG Bank álláspontja ebben a kérdésben azóta is változatlan: hosszú távon 25 százalék plusz egy szavazat megtartására törekszenek, s azt tartanák optimálisnak, ha a takarékszövetkezetek – élve opciós jogukkal –, a rendelkezésükre álló következő öt év alatt irányító részesedést szereznének a Takarékbankban.