Orbán a differenciált bővítésről

Ha az Európai Unió kelet-európai bővítése három kis ország felvételével kezdődne meg, azt két éven belül végre lehetne hajtani – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Ipari és Munkaadói Szövetségek Uniójának elnöki tanácsülésén tegnap Budapesten. A miniszterelnök szerint Magyarország gazdaságilag megérett az EU-tagságra.Orbán Viktor előadásában elmondta: mára lezárult az átalakulás korszaka, Magyarország a fenntartható, stabil növekedés pályájára lépett. A miniszterelnök szerint a gazdasági integráció lezajlott.A miniszterelnök hangot adott annak a véleményének, hogy a keleti bővítés első körében három kis ország felvétele gyorsan, akár két év múlva bekövetkezhetne, viszont ha az összes tagjelölt párhuzamosan hajthatná végre csatlakozását, nagyon elhúzódna ez a folyamat.Orbán Viktor rámutatott: Magyarország gazdaságilag már integrálódott az unióba, hiszen az ország kereskedelmének hozzávetőlegesen négyötöde Nyugat-Európába irányul. Az ország gazdasági helyzete stabil, a növekedés fenntartható, és a költségvetési hiány is 3-4 százalék közé csökken év végére. Az egyetlen nehéz kérdés az infláció, ami még mindig 9 százalék körül van, de figyelembe kell venni azt is, hogy két évvel ezelőtt még 14,5 százalékon állt – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.Orbán Viktor ugyanakkor nehezményezte, hogy olyan fontos kérdésekben, mint a munkaerő szabad áramlása vagy a mezőgazdasági támogatások rendszere, az EU még mindig nem alakította ki álláspontját.Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előadásában kijelentette: Magyarország az utóbbi három évben a régió leggyorsabban fejlődő országának bizonyult. A jegybankelnök szerint stabil, fenntartható gazdasági növekedés jellemzi a magyar gazdaságot. A kilencvenes évek elején fellépő gazdasági sokkot azonban csak az előző kormányzati ciklus elején bevezetett megszorító intézkedésekkel lehetett megszüntetni – mutatott rá.Az MNB elnöke kiemelte: a GDP-hez viszonyított deficit az 1994-es, kilencszázalékos szintről 1999-re 4,3 százalékosra esett vissza, és idén várhatóan 3,5 százalékos lesz. A kedvező gazdasági helyzet kialakulásában a jegybankelnök szerint kiemelt szerep jutott az exportnak, aminek növekedését az autógyártás hazai megindítása nagyban elősegítette.Az euró helyzetéről szólva Surányi György hangsúlyozta: bár az európai gazdaságok helyzete stabil, az Egyesült Államok még nagyobb dominanciát képvisel, és ez hatással van a közös valuta helyzetére is. Az alacsony euróárfolyamnak a jegybankelnök szerint a magyar gazdaságra nézve kétségkívül vannak pozitív hatásai, de a közös valuta gyengesége a forinton keresztül emeli az inflációt is.A forint csúszóleértékelésé-ről a jegybankelnök elmondta: az eredeti elképzelés szerint erre akkor került volna sor, amikor a magyar termelékenységi szint növekedése annyival lett volna magasabb az uniós országok átlagánál, mint a hazai infláció az EU-ban mért átlagértéknél. Az utóbbi hetek eseményei alapján viszont elképzelhető, hogy erre a lépésre a tervezett időpontnál hamarabb sor kell hogy kerüljön.Az ülésen elhangzott kérdésre válaszolva a jegybankelnök közölte: a Magyar Nemzeti Bank teljesen független, nem lehet intézkedéseire hatással semmilyen kormányzati vagy egyéb szervezet.