Praxisjog-bonyodalmak

A jövő évtől komoly bonyodalmak várhatók a háziorvosok praxisjoga körül, miután az orvosi kamara névre és konkrét körzetre adja ki az engedélyt, egyes jogi vélemények szerint azonban az új orvos személyének kiválasztása az önkormányzat jogköre. Az Egészségügyi Minisztérium szerint helyesen jár el a kamara, a miniszterelnök szerint viszont nem sikerült minden tekintetben rendezni a helyzetet, mert ahhoz a kétharmados önkormányzati törvényt is módosítani kellene, s ezt az ellenzék megakadályozta.A miniszterelnök véleményét osztják a Miniszterelnöki Hivatal szakértői és Kilényi Géza volt alkotmánybíró, miniszteri biztos is. Egy átlagos praxis értékét két-három millió forintra becsülik, tehát a háziorvosok számára egyáltalán nem mindegy, hogy a jogi vitában kinek van igaza. Mint ismeretes, a kormány szerette volna privatizálni az alapellátást, ám menet közben kiderült, az önkormányzati törvény módosítása nélkül erre nem kerülhet sor. A privatizáció első megközelítésben azt jelentette volna, hogy a rendelő mellett az orvos természetesen a konkrét praxis működtetésének jogát is megkapja. Az ellenzék azonban nem támogatta a kétharmados önkormányzati törvény módosítását, emiatt sem a rendelő kényszerprivatizációjára, sem a működtetési jognak az önkormányzat ellenére való átadására nem kerülhet sor.A tél végén a miniszterelnök háziorvosok előtt tartott előadásában úgy fogalmazott: „Nem sikerült minden tekintetben tiszta helyzetet teremteni.” Sajnálatosnak nevezte, hogy nem tudták a kétharmados többséget igénylő önkormányzati törvényt módosítani. „Mi történik, ha egy orvos egy adott körzetben praxist szerez, engedélyt kap és az önkormányzat nem akar vele megegyezni?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor. Erre – mint mondta – nem tudtak megoldást találni.A jogi bizonytalanságot a kamara mindenesetre úgy próbálja csökkenteni, hogy névre és konkrét körzetre szóló engedélyeket ad ki. Mint Regöly-Mérei János, a Magyar Orvosi Kamara budapesti elnöke lapunknak elmondta, több száz ilyen határozatot adtak már ki, és tudnak róla, hogy a minisztériumon belül is vita volt erről. Lapunk értesülése szerint a szaktárca jogi főosztálya felügyeleti intézkedést kezdeményezett a kamara törvényellenes engedélyezési gyakorlata miatt, ezt azonban a köztestület és a szakminiszter közötti egyeztetéseket követően visszavonták.Kilényi Géza miniszteri biztos szerint jogi vitának itt nincs helye, a helyzet teljesen világos, és ezt a törvényhez kapcsolódó kormányrendeletből származó idézettel támasztja alá. Eszerint „az engedély megadása még a működtetési jog elidegenítése vagy folytatása esetén sem hárít az önkormányzatra a működtetési jogot megszerző orvos foglalkoztatására vonatkozó kötelezettséget”. Emiatt csak általános érvényű, nem konkrét praxishoz kötődő engedélyt adhatna ki a kamara. A Miniszterelnöki Hivatal egyik szakértője ezzel egybehangzóan úgy nyilatkozott, az is könnyen előfordulhat, hogy a jövő évtől a háziorvos eladja valakinek a praxisát, majd az önkormányzat azt mondja, nem azé a praxis, aki kifizette a pénzt a praxisjogért, hanem az általa kiválasztott másik személyé. Így a praxisjogért pénzt adó jogot vett, csak éppen munkanélkülivé válik.Regöly-Mérei János viszont úgy érvel, habár a törvény sehol nem mondja ki, de több helyen utal arra például az átörökíthetőség, az új praxis létesítése, illetve a praxis folytatása kapcsán, hogy konkrét körzetre szereznek jogot az orvosok. Gyenes Géza, a kamara főtitkára szerint a felek elbeszélnek egymás mellett, és a köztestület nem folytat jogellenes gyakorlatot. Tudomásul veszik, hogy a törvény szerződtetési kötelezettséget nem tartalmaz, és az ő feladatuk a doktorok vagyoni jogának védelme. Működtetési jogot csak akkor adnak ki, ha az önkormányzat elfogadja az orvos személyét, soha nem adtak az önkormányzat ellenére működtetési jogot. Az ellenkező jogi nézetet vallók azonban úgy vélik, jövőre tucatjával fordulhatnak elő olyan esetek, amelyeket elhúzódó jogvitával kell rendezni.