Reumásoknak cseresznyemagpárna

Nemrég még a nagymama tollas dunyhája volt a legfinomabb takaró télen, ma már a laikus számára ismeretlen összetételű ágyneműkkel vannak tele az üzletek. Az éjszakai összkomfort változása nem annyira a libák védelme érdekében következett be, sokkal inkább annak köszönhető, hogy a pihentető alvás paramétereit ma már kutatók dolgozzák ki.A világhírű, nálunk is ismert, ágyneművel foglalkozó német cég doyenje, Gerd Billerbeck gyakran jön Budapestre. A napokban nyitotta meg hagyományos őszi termékkiállításukat. Édesapja 1921-ben alapította a gyárat, ő 1952-től nagy kedvvel folytatta az ágyneműk tanulmányozását, most fiai vették át tőle a stafétabotot. Billerbeck úr mindent tud, ami az alvással, a takaróval, a párnával összefügg. Ismeri a legújabb tanulmányokat, amelyeket kutatók készítettek a friss erőt adó álom sajátosságairól.– Az alváskutatás ma már tudomány – mondja –, egy zürichi egyetemen külön szakon oktatják. Sőt létezik európai alváskutató társaság is, öt professzor a tagja, egyikük magyar. A bécsi Humboldton egyébként már 1784-ben elhangzott egy neves tanár előadásában, hogy az emberek sokféle takarót használnak, de a gyapjú a legegészségesebb erre a célra. Ezt az álláspontot ma sem tudjuk megcáfolni. Az emberek éjszaka, alvás közben körülbelül 3/4 liter folyadékot verejtékeznek, ilyen víztömeget kell az ágyneműnek magába szívnia. A toll nagyon jó ágyneműtöltelék, ám még a legfinomabb pelyhek sem képesek korlátlan ideig magukba fogadni a nedvességet, majd tökéletesen megszáradni. Főként a szállodákban és az egészségügyi intézményekben okoz ez komoly gondot. A múlt században egy olasz járványkórházban derítették ki, hogy a nedvesség és a por a poratkák fő táplálékai, s ezek az ágyneműben évek alatt annyira elszaporodtak, hogy már terjesztették a betegséget. A gyapjú viszont „lélegzik”, felveszi és újra leadja a vizet, tehát egészségesebb a használata. Arról nem is beszélve, hogy kitűnő hőszigetelő, megtartja a test melegét.– Milyen az ideális hőmérséklet alvás közben?– Ha megfelelő a takarónk, 32-33 Celsius-fok van alatta, ebben nem fázik az ember, és melege sincs. Ha a lábnál nincs legalább 26-28 Celsius-fok, akkor nem lehet nyugodtan aludni. Az éjszakai szobai hőmérsékletre vonatkozóan országonként változnak a szokások: a németek például 16 Celsius-fokot, a magyarok 18-20 fokot szeretnek. 16 foknál kevesebb viszont már egészségtelen: télen nem jó nyitott ablaknál aludni.– Ön szerint milyen a jó ágynemű?– Puha, higiénikus és az évszaknak, valamint használója fizikai adottságainak pontosan megfelelő. Mint ahogyan nyáron nem hordunk télikabátot, vastag gyapjútakarót sem teszünk magunkra, ilyenkor elég egy könnyű pehelypaplan. A hideg évszakban viszont nagyon fontos, hogy a fekvőfelület meleg legyen – ezt gyapjú ágybetéttel érhetjük el –, az ember ugyanis alulról fázik fel. Arra is ügyeljünk, hogy a takaró legalább 20 centivel hosszabb legyen, mint amekkorák vagyunk.– Évente születnek újabb és újabb összetételű ágyneműk. Meddig lehet ezeket továbbfejleszteni?– Itt az úgynevezett alvószál, amely belül lyukacsos, így ugyanannyi anyagból sokkal nagyobb felületet lehet készíteni, tehát sokkal könnyebb lesz. Egyre inkább visszatérünk a természethez, legújabban felhasználjuk a kapokfából készült szálat, az árpa-, rozs- és a köleshéjat. A trópusokon vadon élő kapokfából nyerjük a létező legkönnyebb növényi szálat, ebből készül az első olyan lágy, puha természetes anyag, amelyet az allergiások is bátran használhatnak. Az árpa- és köleshéjjal töltött párna kiválóan alkalmazkodik a fejformához. A cseresznyemaggal töltött párna egy ősrégi módszer továbbfejlesztése, ízületi bántalmakban szenvedőknek kiváló szolgálatot tesz, de gyógyítja a dagadt térdet, bokát is. A párna hosszan tartja a hőt, 150 Celsius-fokos sütőben lehet fölmelegíteni, ha forrón ráhelyezzük a reumás testrészre, nagyon jó érzést kelt. Ha viszont jégszekrényben lehűtjük, borogatásként használhatjuk.