Romokban a szerb gazdaság

Kimutatások szerint megközelítőleg negyven évre van szükség ahhoz, hogy a jugoszláv gazdaság eredményei elérjék az 1989-es szintet. Nemrégiben a Szlobodan Milosevics által irányított Jugoszlávia helyzetéről úgynevezett fehér könyv készült, amelyben drámai adatok kerültek nyilvánosságra.A szerb ipar 1999-ben a tíz évvel ezelőtti mennyiség egyharmadát termelte ki. A NATO-beavatkozás következtében egyes ipari szektorok teljesen megsemmisültek, de az ipar legnagyobb része már az észak-atlanti szövetség akciója előtt is mintegy harminc százalékára csökkentette termelését a nyolcvanas évek végéhez viszonyítva – áll a Vajdasági Magyar Szövetség által ismertetett dokumentumban. A gazdasági rendszer hiányosságai, a kormány katasztrofális gazdaságpolitikája, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szétesése, a nemzetközi szank-ciók, a hiperinfláció, a háborúk gyakorlatilag teljesen megsemmisítették Szerbia iparát.A fehér könyvben ismertetett adatok szerint az idei évben Jugoszlávia összadóssága meghaladja az ország termelésének összegét. Ez annyit jelent, hogy csak az adósságok törlesztéséhez az ipar egy teljes évi termelésére lenne szükség. Az ország külföldi adóssága egyébként évente mintegy 750 millió dollárral növekszik. Az állam nemcsak külföldieknek, de saját polgárainak – így a devizabetéteseknek – több mint hétmilliárd német márkával tartozik.A jugoszláviai átlagfizetés jelenleg kilencven márka körül mozog. A mélypont hét évvel ezelőtt volt, amikor mindössze huszonegy német márkából kellett megélnie az átlagpolgárnak. Tavaly egy Yugo típusú személygépkocsi megvásárlásához hetvenhavi átlagfizetés, azaz majdnem hatévi munkabér kellett Jugoszláviában. A hivatalos adatok szerint a munkanélküliek száma az európai országok közül Jugoszláviában a legnagyobb. A valós helyzet az elemzések tükrében azonban még ennél is rosszabb, elsősorban a fiktív munkahelyek miatt: a nyilvántartás szerinti foglalkoztatottak nagy száma ugyanis kényszerszabadságon van, esetleg bejár a munkahelyére, de nincs munkája. A G17 (jugoszláviai független közgazdászcsoport) tavalyi felmérése szerint a valós munkanélküliség harminckét százalékos, tehát minden harmadik munkaképes ember munkanélküli.A súlyos gazdasági válság kihat az élet minden területére. A születések száma 1987-től csökken, s várhatóan a jövőben is hasonló tendenciát mutat majd. Ez nagymértékben összefügg az életszínvonal csökkenésével, a növekvő munkanélküliséggel, a lakásgondokkal és az országban uralkodó általános bizonytalansággal. A szerbiai polgárok többségének élete a puszta túlélésre korlátozódik. Míg a születési hányados csökkenő tendenciát mutat, addig az elhalálozások száma évről évre növekszik. A felmérések azt mutatják, hogy a lakosság egészségi állapota komoly mértékben romlott.