Tart Székelyföld militarizálása

Nem tud vagy nem akar szabadulni a román katonai vezetés attól a többek között saját maga által kreált ellenségképtől, amelyet a Hargita és Kovászna megyei magyarságban lát. A két erdélyi székely megyében a románság kisebbségben él, és 1990 óta folyamatosan panaszkodik is, hogy a magyarok úgymond elnyomják a közösségükhöz tartozókat. A Székelyföldön az előző évtizedben is folyamatosan erősítették, bővítették a katonai, rendőri és hírszerzői állományt; több erdélyi, és főleg ottani magyar politikus és közéleti személyiség ezt nevezte el a régió militarizálásának. A tendencia a jelek szerint semmit sem fog változni, mert annak ellenére, hogy a romániai hadseregreform általános létszámcsökkentést is feltételez, a védelmi miniszter és a vezérkari főnök a hét végén a helyszínen erősítette meg, hogy Hargitában és Kovásznában nem lesznek leépítések a tisztikar és a sorállomány szintjén, sőt az ottani katonai egységek nagyobb személyi keretet és kiemelt anyagi támogatást is kaphatnak. Sorin Frunzaverde tárcavezető és Mircea Chelaru tábornok annak apropóján látogattak Sepsiszentgyörgyre, hogy részt vegyenek a román csapatok bevonulásának 56. évfordulójára szervezett ünnepségeken. Frunzaverde a türelem és a megbékélés fontosságáról, az európai és euroatlanti integráció szükségességéről beszélt, a helyi hegyivadász-alakulat parancsnoka viszont a „román hadsereget bántó” 1940-es emlékeket idézett fel, illetve kijelentette: „Nem lehetünk biztosak abban, hogy az akkori helyzet nem ismétlődik meg.” A román ezredes az általa ma is látni vélt háborús veszély kapcsán figyelmeztette a nemzeti kisebbségeket, hogy mondjanak le a szélsőségességről és a szeparatizmusról.

---