Új szervezeti egységek a hatékonyabb működésért

Befejeződött a politikusok megfigyelésével kapcsolatos ügyészségi vizsgálat – tudta meg a Magyar Nemzet Polt Pétertől. A legfőbb ügyész lapunk kérdéseire válaszolva részletesen szólt az ügyészség átszervezéséről és az új nyomozó hivatal felállításáról.– Miért állítható, hogy a szerkezeti változtatásokkal új fejezet kezdődik az ügyészség életében, ahogy ezt a nyilvánosság előtt minősítette?– A tervezett változtatások hosszú időn át meghatározzák az ügyészség arculatát. Gondolunk az uniós csatlakozás utáni időkre, amikor az új szervezeti egységek zökkenőmentesen, teljes kapacitással dolgozhatnak. Stabil, ám korrekcióra mindig lehetőséget adó szervezetrendszert alakítunk ki. Azt várom, hogy az új szerkezet a korábbinál jobban szolgálja a hatékonyságot, rugalmasságot.– Minden szervezeti átalakítás bizonytalansággal jár, ami a munka rovására mehet. Érezhető-e ez az ügyészségen?– Azt gondolom, hogy nem. Hivatalba lépésemkor már jeleztem, milyen irányú lesz a szervezet átalakítása, ami az ügyészi szervezet bővítését, szakosodást jelent. Több karrierlehetőségre nyílik mód ezután. Bízom abban, hogy ezt a munkatársak kihívásnak fogják fel, és nem esik a munka színvonala az átalakítások előtt, utána pedig javul majd.– Jelentős személyi változtatásokat is tervez a szervezeti átalakítások után. Milyen pozíciókat, kiket érint a „változás”?– A közelmúltban készült el a koncepció, amelyet közreadtunk az ügyészi szervezetben. Szeptember 21-ig várjuk az észrevételeket. Terveim szerint azonnal megvizsgáljuk a beérkezett javaslatokat, és még szeptemberben véglegesítjük a koncepciót. Ezt követik októberben az első lépések, a személyi döntések.– Mennie kell-e a fővárosi főügyésznek, aki még a rendszerváltás előtt főügyészhelyettes volt Budapesten, amikor politikai eljárást kezdeményezett a hatalom az ügyészségen a Fidesz-vezetők ellen?– Hangsúlyozni szeretném, hogy sokan vannak az ügyészségen, akik a rendszerváltás előtt is itt dolgoztak. Önmagában az a tény, hogy tíz évvel ezelőtt itt voltak, nem jelenti azt, hogy alkalmatlanok lennének az ügyészi feladatok ellátására. Mindenkinél – és a fővárosi főügyésznél is – az a mérce, hogy a megváltozott körülmények között tud-e megfelelő szakmai munkát végezni.– Mi jellemzi az újonnan felállítandó nyomozó hivatalt?– Magas szakmai elvárásoknak felel majd meg mind személyi, mind tárgyi feltételeit tekintve az új szervezet. Nemcsak jogi tudással kell rendelkezniük a munkatársaknak, hanem például gazdasági, kriminalisztikai ismerettel, tapasztalattal is. Szükségük lesz arra a képességre, hogy a sok szálból álló országos ügyeket önállóan dolgozzák fel.– A lakosságot sokkoló bűntények nyomozását felügyeli majd a szintén újonnan létrehozandó, úgynevezett kiemelt ügyek osztálya. Valóban szükség van az új szervezetre, vagy „elveszhet a sok bába közt a gyermek”?– A kiemelt ügyek osztályának az lesz a feladata, hogy megfelelően tudja a rendőrséget ellenőrizni, instruálni a felügyelet gyakorlása során. Ettől a szervezeti egységtől is várom a hatékonyság növelését a korrupciós ügyekben vagy a szervezett bűnözés jobb felderítésében. Mindenképpen szükség van tehát az új osztályra, hiszen komoly, jogon túli ismereteket is követel a felderítés. Elsősorban a közvélemény előtt is ismert gazdasági és a korrupciós ügyekről van szó. Az a jótékony hatás is várható, hogy az egyébként is szükséges nyomozásfelügyelet a nem országos ügyekben zökkenőmentesen folyhat. A végeredmény az lesz, hogy gyorsul az általános ügyek elintézése.– Mikor kezdi meg a munkáját a szervezet?– Már az ősz folyamán, de teljes kapacitással csak három-négy év múlva működik.– Mi indokolta, hogy kiemelt figyelmet kap a környezetszennyezés?– Az ügyészség fokozottabban kíván reagálni e terület kedvezőtlen jelenségeire. Megyénként is kijelölünk ügyészeket környezetvédelmi feladatok ellátására, és a Legfőbb Ügyészségen önálló osztályt hozunk létre. A környezeti bűncselekmények gyakorlatilag országhatárokon túlnyúló nemzetközi bűncselekményként is megjelennek. Elsősorban a megelőzésre törekszünk, s el szeretnénk érni, hogy ne a büntetőjog alkalmazásával kerüljön kapcsolatba először az ügyészség a környezetkárosítással vagy -veszélyeztetéssel.– Mi indokolta a gyermek- és ifjúságvédelmi osztály megerősítését?– Társadalmi közügy a gyermek- és ifjúságvédelem. E téren világszerte nyugtalanító jelenség a bűnözés terjedése. Nem elsősorban a mennyiségi mutatókra kell figyelni, hanem a jelenség létezésére, amely kedvezőtlenül hat a társadalom életére. Ezt vissza kell szorítani. Ugyanakkor nemcsak a bűnözésre kell koncentrálni, hanem a gyermek áldozatokra is, valamint a veszélyeztetettekre, akik a társadalom perifériájára szorultak. Olyan ügyészi feladatot látunk el, amelynek nem egyszerűen büntetőjogi, kriminológiai, kriminalisztikai összefüggései vannak, hanem társadalmi vonatkozásai is.– Mi a véleménye arról, hogy – amint azt az olajbizottság esete bizonyítja – bűnözők a büntetés enyhítésének reményében állítólagos információikkal az ügyészség helyett a parlamenti bizottsághoz fordulnának vallomástételre? Az ügyészségre érkezett-e hasonló felajánlás?– Az ügyészséghez nagyon sok információ érkezik eljárás alatt álló személyektől, akik helyzetük könnyítése érdekében felajánlják a birtokukban lévő adatokat. Számtalanszor hamis értesüléseket vagy nem hasznosítható adatokat adnak, amelyek értékelhetetlenek más büntetőeljárásokban. Ugyanakkor a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ügyész alkut kössön a büntetőeljárás alatt állóval, amennyiben egy súlyosabb bűncselekmény leleplezésében segítséget nyújt a hatóságoknak. Nem szerencsés, ha az alkuk a közvélemény előtt „köttetnek”, a bizonyítás és a bűnüldözés érdeke, ha ez ügyben visszafogott a nyilvánosság.– Mikor lesz jogerős a Legfőbb Ügyészség augusztus 22-i állásfoglalása, amely szerint az olajügyekben nem érintettek a politikusok?– Mint ismeretes, Pallag képviselő úr panaszt emelt a határozattal szemben, és indítványt is tett észrevételeivel öszszefüggésben. Ezt vizsgáljuk és napokon belül megszületik a határozat.– Mit tartalmaz Pallag László indítványa?– Erre korai lenne válaszolnom, de azt el szeretném mondani, hogy az ügyre vonatkozó minden egyes felvetést megvizsgálunk. A határozat tartalmazza majd, hogy milyen indítványra mit válaszol az ügyészség.– Mikor zárul a nyomozás második köre, amelyben hivatalos személyek és gazdasági társaságok érintettek?– A hivatalos személyeket érintő nyomozás október végén befejeződik, ha nem jönnek közbe új fejlemények. A cégekkel összefüggésben azt kell tudni, hogy büntetőjogi felelőssége csak magánszemélynek lehet. Jelenleg, a parlamenti bizottság kérésére, feldolgozzuk a korábban érintett cégek adatait. Ez nem titkos információgyűjtés, lényegében a cégbírósági adatokat szerezzük meg. Azokról a vállalkozásokról van szó, amelyek a vám- és pénzügyőrség, a rendőrség, illetve az ügyészség jelentéseiben szerepelnek. A mintegy száz cég feltérképezése heteken belül elkészül.– Minek tulajdonítja azt az ellentmondást, hogy a rendőrség hivatalosan köztörvényes bűncselekményekkel gyanúsítja Tasnádi Pétert – és emiatt vették előzetes letartóztatásba –, ugyanakkor a vele kapcsolatos rendőrségi megnyilatkozások Tasnádi Pétert a szervezett bűnözéssel hozzák kapcsolatba?– Ebben az ügyben a nyomozást folytató rendőrségi, illetve a felügyeletet ellátó ügyészi szervnek kell eldöntenie, hogy milyen cselekmények alapos gyanúja áll fenn, illetve milyen további nyomozást kell folytatni az ügy befejezéséhez. Nem lenne helyes, ha a Legfőbb Ügyészség ez ügyben véleményt nyilvánítana.– Az Országgyűlés határozata felhívja az ügyészséget a politikusok megfigyelésének kivizsgálására. Hol tart a munka?– A parlamenti határozatnak eleget téve alaposan, részletekbe menően, több síkon dolgoztunk a politikusok megfigyelésének ügyével. A vizsgálat már befejeződött, jelenleg a jelentést készítjük. A jelentésről annyit mondhatok, hogy azt nagyon rövid időn belül elküldjük az Országgyűlés elnökének.