Több különös ingatlanügylet nyugtalanítja az erzsébetvárosi önkormányzat számos képviselőjét. A lapunk birtokába került dokumentumok szerint néhány esetben nem zárható ki az önkormányzat vagyonvesztése sem. Ezt az egyik ügyletnél Ungár Klára, az erzsébetvárosi vagyonkezelő igazgatója is elismeri. A kerületi képviselő-testület egyik tagja több, Szabó Zoltán szocialista polgármester által is jóváhagyott határozati javaslatot támadott meg a bíróságon, illetve az ügyészségen.– Felháborítónak tartom, hogy a főváros VII. kerületében megpályáztatott ingatlanok értékesítésekor rendszeresen a milliós nagyságrendekkel roszszabb ajánlatot tevők nyernek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Garabits Károly, az erzsébetvárosi önkormányzat képviselő-testületének független tagja, aki ezért több beadvánnyal a Fővárosi Bírósághoz fordult. A politikus a Garay utca 13–15., a Hutyra Ferenc utca 11., 13., 15., a Dohány utca 35. szám alatti ingatlan értékesítését kifogásolta.Garabits emellett a Fővárosi Főügyészségen megtámadta az Erzsébetvárosi Műszaki Ingatlankezelő és Karbantartó (EMIK) Kft. privatizációját. A főváros VII. kerületének önkormányzata július elején pályázat és tényleges fizetési kötelezettség nélkül – a cég egyes követelései fejében – Bártfai István eddigi ügyvezetőnek adta át a gazdasági társaságot, annak székházával együtt. Garabits úgy véli, hogy a szerződéskötés során nyolc pontban sértették meg a hivatal rendeleteit. Hozzátette: egyszerűen elajándékozták az EMIK-et, amely bejáratott tevékenységi körrel, tíz gépkocsival, számítógépparkkal, bútorokkal, továbbá a Peterdy utca 6. szám alatt egy hatemeletes székházzal rendelkezik.A politikus az ügyben a Fővárosi Közigazgatási Hivatalt is megkereste, ám a testülettől még nem kapott választ. Garabits Károly szerint a Peterdy utcai épület értékesítéséből minimum 250 millió forint folyt volna az önkormányzat kasszájába, ami az EMIK veszteségét többszörösen fedezte volna.A lapunk birtokába került dokumentumokból kiderül, hogy a Garay utca 13–15. szám alatti ingatlan értékesítésére kiírt pályázat elbírálási szempontjai között csupán az ajánlott összeg nagysága, a fizetési mód, illetve határidő szerepelt. Ennek ellenére a gazdasági bizottság által végül nyertesnek kihozott pályázó 50 millió forintot öt munkanapon belül átutalt az ingatlanért, míg a vesztes cég 57 millió forintot fizetett volna három munkanapon belül.Az ügyben a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője is állást foglalt. Grespik László rámutatott arra, hogy a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottsága törvénysértést követett el. Felszólította továbbá a testületet, hogy 2000. augusztus 18-ig szüntesse meg a törvénysértést előidéző körülményeket. Úgy tudjuk, hogy a hivatal felszólítása ellenére az ügyben a mai napig semmi nem történt.Hasonló körülmények között értékesítették a Hutyra Ferenc utca 11–13–15. szám alatti építési telkeket is. Ebben az esetben is a magasabb ajánlatot kínáló gazdasági társaságok maradtak alul. A győztes cég 30 millió forintot kínált a három telekért, miközben volt 60, illetve 62 millió forintos ajánlat is. Az önkormányzat végül nem a győztes Bankárház Kft.-vel, hanem egy új céggel, a Magház Kft.-vel – amely nem jelentkezett a pályázatra – kötött szerződést 30 millió forintos vételáron. Ez Garabits szerint mindenképpen törvénysértő, mert a Bankárház Kft. nem alapító a Magház Kft.-ben, amelyben ezért részesedése sincs.Garabits úgy véli: a VII. kerületben zajló törvénytelen ügyeskedésekről tesz tanúbizonyságot az is, hogy a Rákóczi út 44., valamint az Erzsébet körút 2. szám alatti kiemelt főútvonalon lévő ingatlanokat a 200 ezer forintos négyzetméterár töredékéért értékesítette az önkormányzat. Az Emke épületéért – amely Budapest egyik legfrekventáltabb helyén van – mindössze 75 ezer forintos négyzetméterárat adtak. Fontos körülmény: amikor a gazdasági bizottság az Emke ügyében meghozta döntését, több más kiemelt főútvonalon lévő ingatlant az előírásoknak megfelelően 200 ezer forintos négyzetméteráron hagyott jóvá a testület.– Az EMIK Kft. eladása során tényleges vagyonvesztés érte az önkormányzatot – válaszolta lapunk kérdésére Ungár Klára, a kerület vagyonkezelő részvénytársaságának igazgatója. Úgy gondolja, hogy a hivatal nem járt el megfelelő körültekintéssel az ügyben. A Garay utcai ingatlaneladásról nincs tudomása, mivel azt a gazdasági bizottság kezelte, illetve a polgármesteri hivatal készítette el a szerződést. A Hutyra Ferenc utcai ingatlanokról kifejtette, hogy a pályázatban foglaltakat eddig teljesítette a nyertes cég. Ismerete szerint a magasabb ajánlatot ígérők a beépítési kötelezettséget túl hoszszú időre vállalták, pályázati anyagukból hiányoztak a garanciális elemek, az egyik ráadásul a határidő lejárta után nyújtotta be anyagát. Elképzelhetőnek tartja, hogy formai hibák csúsztak az adásvételi szerződésbe, az azonban biztos: a Bankárház Kft. már pályamunkájában jelezte gazdasági társaság létrehozását. Az Emke eladásával kapcsolatban Ungár Klára valószínűsítette, hogy az ügyben eljáró hivatal készített értékbecslést, s ez alapján született meg a döntés. A vevő vállalta az ingatlan átépítését és az eredeti állapot helyreállítását, emiatt is csökkenhetett a négyzetméterár – mondta.– Az EMIK-székház eladását az erzsébetvárosi képviselő-testület minősített többséggel megszavazta – közölte lapunk megkeresésére Szabó Zoltán szocialista polgármester. Szerinte a lakásárakkal szemben az irodaárak nyomottak. Példaként említette, hogy a székházzal szemközti irodaházban a mérsékelt bérleti árak ellenére sem találnak bérlőket. Úgy tudja egyébként, hogy a Fővárosi Bíróság hatáskör hiányában elutasította Garabits Ká-roly keresetét az ügyben. A Garay utcai ingatlanról szóló gazdasági bizottsági döntésnek nem látta okát, hogy felülbírálja. Grespik László felszólításával kapcsolatban megjegyezte: meglehetősen szokatlan lépés, hogy a közigazgatási hivatal vezetője felülbírál egy tulajdonosi döntést. Elmondta, hogy az egyik vesztes céggel már korábban megjárta az önkormányzat, mivel az nem teljesítette vállalásait. A Hutyra Ferenc utcai ingatlanügyletről Ungár Klárához hasonlóan nyilatkozott.– Az Emke jelentős része pince, valamint igen leromlott állagú az épület. Az önkormányzatot nem érte vagyonvesztés, mert a vevő nemcsak megvásárolta, hanem fel is újítja az ingatlant – közölte a polgármester. A 200 ezer forintos minimális négyzetméterárral kapcsolatban kérdésünkre azt felelte: ha valóban létezne ilyen rendelet, akkor azt a jegyző mint a törvényesség felügyelője azonnal észrevette volna, s nem írja alá a szerződést. Szabó megjegyezte: Garabits bírósági beadványai sértik az önkormányzat és a befektetők érdekeit, mivel per alatti ingatlanon senki nem hajlandó fejlesztésekre költeni.
Kitalált vádak célpontja lett Charlie Kirk
