Surányi György hallgatni szeretne, kínosan érinti ugyanis a lapunkban megjelent, a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő CW Bank legújabb története. Mint már köztudott, a jelenleg felszámolás alatt álló bécsi leánybank – egyelőre hivatalos adatokkal még alá nem támasztott – vesztesége 85 milliárd forint. Vezetőinek „sikeres” tevékenységéről azonban egy másik szám is árulkodik. 1997-ben és 1998-ban már 75 milliárdot kellett beleölni a különböző kétes ügyletekkel is foglalkozó pénzinztézet konszolidá-ciójába, amely ugyancsak a magyar adófizetők pénztárcáját apasztotta. Azt gondolhatnánk, hogy az elfolyt 160 milliárd forint elérhette talán azt az ingerküszöböt, amely alapján a jegybank elnöke figyelmét odaterelgette a CW Bank ügyleteire. Erről azonban keveset tudhatunk, ugyanis Surányi György általában is hallgatni szeret, az újságírók bosszantó kérdései szerfölött idegesítik.A bankelnök az MNB önállóságát egyébként meglehetősen sajátosan értelmezi, hiszen köztudomású az a vélekedése, miszerint lehetőleg senki se lásson bele a Szabadság téri központ kártyáiba. Az időnként tiltakozó újságírókon kívül ezt az Állami Számvevőszék elnöke is észrevette, hiszen az elmúlt tíz évben a jegybank heves ellenállást tanúsított a számvevők ellenőrzési kísérleteivel szemben, amelyek során természetesen nem a monetáris politikát, hanem az MNB gazdálkodását ellenőrizték volna. Kovács Árpád ÁSZ-elnök emiatt egy 1998 elején adott tévényilatkozatában diplomatikusan figyelmeztette Surányit: a jegybank önállósága nem egyenlő az ellenőrizhetetlenségével. Tegyük hozzá, azé a jegybanké, amelyik részvénytársaság, s amelynek a magyar állam a tulajdonosa, közpénzekkel gazdálkodik.A bankelnök tehát szemérmes ember, újságoknak, tévének, rádiónak lehetőleg nem nyilatkozik. Kínosabb ügyekben a Magyar Távirati Irodának adott közlemények útján üzenget a nyilvánosságnak, s ha ennek ellenére mégiscsak eszébe jut valakinek valamit kérdezni tőle, ott a megfelelő embere: Blahó Miklós sajtóügyeletes beidegződött MNB-s rutinnal terelgeti útvesztőkbe, zsákutcákba a „okvetetlenkedő bértollnokokat”.Így történt ez tegnap is, amikor kerülő úton előttünk is kiderült: az MNB elnöke háttérbeszélgetésre invitál újságírókat, amiről Blahó kolléga bennünket nem tájékoztatott. Megmosolyogtató az az igyekezete, ahogyan a Magyar Nemzet olvasóit ki akarta rekeszteni a jegybankelnök tájékoztatójáról – mi sem vettük komolyan. Elmentünk hát rá, hogy nagy erőkkel képviseltessük magunkat. Egyszerre két újságíró is megpróbált bejutni az épületbe, de Blahó sajtós már a kapuban szelektált. Ránézésre eldöntötte, melyik újságíró ért a pénzügyekhez, melyik nem, amit közölt velük. A Magyar Nemzettől így egyikük minden tiltakozása ellenére nem juthatott be. A felháborító eljárás üzenetértékű, ugyanis rajtunk kívül is „ÍGY JÁRHAT MINDENKI”.A 160 milliárd azonban mindennél többet mond. Ekkora kárt ismereteink szerint eddig csak a Postabanknál okoztak.
Meghalt a pestszentimrei házrobbanás egyik sérültje