Társasházi energiaközösségek tömege születhet egy múlt év óta élő, de csak a napokban kiteljesedett jogszabálynak köszönhetően. Ha beválik a kis napelem-tulajdonsoknak kínált új szerveződési forma, akkor országos méretben is gazdaságosabbá válhat a napelemek üzemeltetése – írja a Világgazdaság.
Fotó: Kisalföld/Nagy Gábor
Egyelőre még maga az energiaközösség fogalma is csak néhány éves a magyar piacon az energiaközösségek működését segítő aggregátoréval együtt. Az energiaközösségbe tömörült áramfogyasztók és -termelők összefognak a villamos energia előállítására, tárolására és felhasználására. Bár az elsődleges céljuk nem az anyagi haszonszerzés, az áramot el is adhatják. Szeptember 1-jétől az ilyen energiaközösség alapításának lehetősége nyílt meg a társasházak és lakásszövetkezetek számára, néhány eltéréssel.
Az energiaközösség fogalma már 2020-ban megjelent a hazai jogszabályokban. Az áramtörvény akkori kiegészítése olyan szövetkezeti vagy nonprofit gazdasági társaság formájában működő jogalanyt ír le, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem az, hogy a tagjainak vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy a
- villamosenergia-termelés,
- tárolás,
- fogyasztás,
- elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása,
- villamosenergia-megosztás,
- aggregálás,
- a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása
- és elektromos töltőberendezés üzemeltetése
tevékenységek közül legalább az egyiket végezze.
Utóbbiak csak megújuló energiaforrásból nyert energiával gazdálkodhatnak ilyen módon. Az első magyarországi energiaközösség 2023 decemberében született bábolnai Bábolna Energia Nonprofit Kft., az eddigi utolsó, a tizenötödik pedig a napokban nyilvántartásba vett pusztacsaládi Pusztaenergia Megújuló Energiaszövetkezet. Ezek azonban még nem társasháziak.
