A Duna Televízió megőrzi értékeit

A Duna Televízió fundamentumát, a kulturális értékeket nem adhatjuk fel – jelentette ki lapunknak adott interjújában Pekár István. A műholdas csatorna közelmúltban nagy többséggel megválasztott elnöke korábban alelnökként a szolgáltatóműsorokat felügyelte. Cáfolva a korábban megjelent sajtóhíreket leszögezte: nem kívánja Bayer Zsoltot alelnökké kinevezni. Mint az elnök fogalmazott, sosem volt a Fidesz jelöltje, amikor a négy pályázó egyikeként az utolsó fordulóban a nagykuratórium elé került, s ott elnökjelöltnek választották, a politikának már semmilyen közvetlen befolyása nem volt az eseményekre.– Elnökké választását követően úgy nyilatkozott, előzetesen húsz százalék esélyt látott arra, hogy sikeres lesz a voksolás. Miért volt ennyire pesszimista?– A Magyar Rádió sorsa lebegett előttem. Attól tartottam, nálunk is valami hasonló történik, álmomban sem gondoltam, hogy a 26 kurátorból 23 rám adja voksát. Gondolom, azért történt így, mert jórészt arra építettem a programomat, hogy gyakorló alelnökként én ismerem legjobban a Duna Televíziót, s viszonylag rövid időn belül tudok olyan jövőképet adni, ami a csatornával szembeni két legfőbb kihívásra – az alacsony nézettség javítása és a gazdasági stabilitás megerősítése – válasz.– Az előzetes találgatások során sokan azon pályázóknak adtak esélyt, akik mögött tudni vélték a kisgazdák támogatását. Ezt a feltevést látszik igazolni az is, hogy míg jelölésekor a kuratóriumi elnökség három tagja támogatta önt, a testület kisgazdapárt által delegált elnöke tartózkodott a szavazástól. Ezt ön minek tudja be?– Úgy gondolom, hogy az én habitusom igen közel áll a kisgazda szellemiséghez, parasztcsaládban születtem, agráregyetemet végeztem, majd mezőgazdasági újságíró lettem. A Duna Televízióhoz is mint a mezőgazdasági műsorok szerkesztője kerültem, ezt a területet azóta is felügyelem. Talán az lehetett egyesek gondja velem kapcsolatban, hogy nem ők „találtak ki”. Én azonban továbbra is vonzódom az agráriumhoz.– Az elnökválasztást megelőzően napvilágot látott sajtóhírekben önt, mint a Fidesz támogatottját emlegették.– Nem voltam a Fidesz jelöltje, soha nem jártam a Lendvay utcában, és Kövér Lászlóval is csak egyszer találkoztam a Duna TV egyik műsorában. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy amikor a négy pályázó egyikeként az utolsó fordulóban a nagykuratórium elé kerültem, s ott elnökjelöltnek választottak, a politikának már semmilyen közvetlen befolyása sem volt az eseményekre. A civil kurátorok elsöprő többségének támogatását élveztem.– A szavazást követően a kuratórium azt javasolta önnek, hogy alelnöke kiválasztásában vegye tekintetbe az önnel együtt pályázókat. Döntött-e már az alelnök személyéről?– Nem. Az alelnök kiválasztása még nem aktuális. Megválasztásukat bizalmi dolognak vélem, és nem tartom magamra nézve kötelezőnek, hogy azt nevezzem ki alelnöknek, akit nekem javasolnak.– Akkor hadd kérdezzem úgy: látott-e a pályázatok között olyat, amelynek készítője esélyes lehet az alelnöki székre?– Nem ismerem még a pályázatokat. Viszont már beszéltem a három belső, Duna TV-s jelölttársammal, s bár nem tervezem, hogy ők lesznek az alelnökeim, mégis, az ambíciójukért érdemi lehetőséget szeretnék nekik adni a tévés területen.– Úgy tudjuk, hogy a kuratórium egyes tagjai azzal a kéréssel fordultak önhöz az elnöki szavazást megelőzően, hogy ne nevezze ki Bayer Zsoltot alelnöknek. Igaz ez?– Igen. A kuratóriumi meghallgatáson is elmondtam, és most is csak ezt mondhatom: nem szándékozom őt alelnöknek választani. A kuratóriumnak ugyanis vétójoga van az alelnökválasztást illetően, azaz nélkülük nem is választhatnék alelnököt.– Korábban úgy nyilatkozott, bár a Duna TV gazdálkodása sosem volt pazarló, mégis évről évre veszteséges a működés. Mekkora volt a tévé tavalyi vesztesége?– Hat-hat és fél milliárd forintos az éves bevételünk, és kétszázmillió forintos, valójában nem túl jelentős a veszteség. A Duna TV koránt sincs válságban, nálunk nincs szó tőkevesztésről, ám tény, hogy ez a harmadik éve tartó tendencia rossz. Terveink szerint ez a kisarányú veszteség a működési költségek visszafogásával csökkenthető lesz.– A televízió tartozásainak mekkora része köztartozás?– Minden tartozásunkat kiegyenlítettük, a számláinkat időben fizetjük, nincs köztartozásunk. Ez persze együtt jár azzal, hogy időnként likviditási gondjaink vannak, hiszen utófinanszírozással működünk. Úgy vélem, a részvénytársaság alapításakor elengedhetetlen lett volna, hogy a folyamatos működéshez elegendő indulótőkét kapjon. Ha ugyanis mi most megveszünk egy százmillió forintos filmcsomagot, azt azonnal ki is kell fizetni, míg a film a szinkronizálás miatt csak hónapok, esetleg egy év múlva mutatható be.– Milyen lépéseket tervez a veszteséges működés javítására? Sor kerülhet-e elbocsátásokra, műsorok megszüntetésére?– Az ésszerű műsorstruktúra vélhetően maga után von egy egyszerűbb személyi struktúrát is. A Duna TV-nek jelenleg közel ötszáz belsős dolgozója van, a külsősöket pedig most vesszük számba. Óvatosan mondom, de lehetséges, hogy műsorkészítőket – főként külsősöket – kell majd elbocsátanunk. Az új évet szeretnénk úgy kezdeni, hogy a szükséges létszámcsökkentés már megtörtént. A nagyon alacsony nézettségű műsorokat pedig megszüntetjük.– Melyek lesznek ezek a műsorok?– Erről egyelőre még nem beszélnék.– „A Duna TV talán egy kicsit unalmas” – nyilatkozta nemrégiben. A törvény által önálló gazdálkodásra kényszerített közszolgálati intézmények nagy dilemmája lehet az, mit és mennyit áldoznak fel a nézettség emelése érdekében. Milyen változásokra számíthatnak a Duna TV nézői a műsorstruktúra terén?– Nem forradalmat, hanem reformot akarunk a műsorszerkezetben. A Duna TV fundamentumát, a kulturális értékeket – amelyet Sára Sándor előző elnök tett le – nem adhatjuk fel. Számos változtatást tervezünk, például a Virradóra című reggeli magazinunkat hírműsorrá szeretnénk alakítani. Délutánra pedig egy kicsit családiasabb programsávot tervezünk, amely érinti majd a kultúra, a szabadidő, az egészségügy, a fogyasztóvédelem területeit, valamint egy általam igen lényegesnek tartott, a vidékkel, a regionalizmussal foglalkozó műsorrésze is lenne. A régi programokat – amelyek megmaradnak – a tervek szerint egy kicsit csiszoljuk, érdekesebbé tesszük. Ugyanakkor a modern marketing eszközeivel szeretnénk mindent megtenni a nézettség emelésére. Bevezetjük például a nézettségi küszöböt, ami azt jelenti, hogy meghatározzuk, mennyi nézőre számítunk egy-egy program esetében. Amennyiben ehhez a szerkesztő nem tartja magát, akkor a program megszűnik, vagy más szerkesztőt bízunk meg a vezetéssel. Az új műsorok esetében ezentúl mindig készítünk egy nulladik adást, amit próbaközönség előtt tesztelünk.– Sok kritika éri a Duna TV hírműsorait, amiért egyes vélemények szerint nem tudnak eredményesen részt venni a hírversenyben. Egyetért-e ön ezzel?– A mi műsorkészítőink nagyon komolyan vették a médiatörvény szabta kereteket, a kiegyensúlyozottság elvét, ami már-már átcsapott a konfliktusok elkerülésébe. Ezt a kényelmes hozzáállást a nézők is észrevették.– Megvannak a személyi, illetve technikai feltételei annak, hogy valóban versenyképes hírműsorai legyenek a csatornának?– Egyelőre még nincsenek meg, de az egyik fő célunk, hogy minél előbb meglegyenek. Az átalakításban azonban nem a kereskedelmi tévéket tekintjük példának.– Mi a helyzet az évek óta húzódó Kárpát-medencei Regionális Hírügynökség kialakításával?– Nem tudtak megegyezésre jutni a közszolgálati médiumok vezetői. Sára Sándor, a Duna TV korábbi elnöke és Hajdu István, a Magyar Rádió volt elnöke aláírta az erről szóló megállapodást. Ám a Sára Sándor és Szabó László Zsolt MTV-elnök közötti nézetkülönbségek miatt a Magyar Televízió ehhez nem csatlakozott, s az MTI is inkább konkurenciát lát a kezdeményezésben. A költségvetés pedig, amelytől a támogatást várjuk, joggal várhatja el, hogy a közmédiumok vezetői egyezségre jussanak. Kezdeményezni fogom, hogy indítsuk újra az egyeztetéseket.– A határon túli, illetve a magyarországi nézők speciális igényei kielégítésének összehangolása eddig a nézettségi mutatók alapján nem volt túl sikeres. A Duna TV hirdetői nyilvánvalóan a magyarországi piacra dolgoznak. Felvállalhatja-e a csatorna, hogy akár reklámbevételeit is kockára téve elégíti ki a határon túli nézők igényeit?– A Duna TV nézettsége Magyarországon – különösen a kereskedelmi tévék diktálta nézettségmérési módszerek alapján – alacsony. A nézettségi mutatókról annyit, hogy teljes mértékben méltatlannak tartom, amikor egy minden szempontból értéktelen műsort összehasonlítanak például egy millenniumi versmondó programmal. Természetesen azt sem tartható, hogy a Duna nézettsége ilyen szerény, noha például az erdélyi magyarság körében a miénk a legnézettebb televízió. Azaz a romániai magyar politika szempontjából a Duna TV komoly véleményformáló erő. Ezért elemi kötelességünknek is érezzük, hogy a választásokon az RMDSZ, illetve a magyar politikusok törekvéseit támogassuk.– Az utóbbi időben ismét sok szó esik a közszolgálati médiapark létrehozására vonatkozó tervekről. Ön szerint összeköltözve az MTV-vel megmaradhatna-e a Duna TV önálló televízióként, vagy ez egyszersmind a Duna TV „bedarálását” is jelentené?– A közszolgálati médiapark létrehozásával kapcsolatos Duna TV-s álláspontot nem egyedül szeretném kialakítani, a tulajdonosi testület és a menedzsment véleményét mindenképpen kikérem. Van bennem egy kis félelem: ha beköltözünk egy ilyen telepre, ahol közvetlenül mellettünk ott van a Magyar Televízió, a három közszolgálati csatorna egy kalap alá kerül. Mindez nagyon komoly megfontolást igényel, hiszen a Duna Televízió sajátos szellemisége igen nagy érték és ezt mindeféleképpen meg kell őrizni. Nem látom egyelőre annak realitását, hogy összevonhatóak volnának az intézmények, ugyanis ez a döntés a médiatörvény szerint a parlament kétharmados támogatását igényelné.