Az Orbán-kormány nem szolgáltatott alapot arra, hogy az RMDSZ nyomásgyakorlásként aláírás-gyűjtési akcióba kezdjen a külhoni magyar állampolgárság támogatására vonatkozóan – mondta a Magyar Nemzetnek Németh Zsolt külügyi államtitkár. A határon túli magyarokért felelős illetékesnek tulajdonképpen még el sem juttatták a külhoni magyar állampolgárság tervezetét, de – mint mondta – sikerült ezt beszereznie, s már tanulmányozzák, hogy a kettős állampolgárság és az állampolgárság között létezik-e valamiféle köztes állampolgárság. Németh ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a MÁÉRT következő ülésén nem fogadják el a státustörvény tervezetét.Mindmáig azért nem foglalkozott a magyar kormány a külhoni magyar állampolgárság kérdésével, mert a javaslattevésre illetékes Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) egyik tagszervezete sem jelezte erre vonatkozó kezdeményezését – hangsúlyozta Németh Zsolt. Az államtitkár azt követően nyilatkozott lapunknak, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Operatív Tanácsa közleményben kérte fel a területi szervezeteket a külhoni magyar állampolgárság támogatására vonatkozó aláírások gyűjtésére. – Nem örülünk annak, hogy az RMDSZ egyes vezetői be akarják vonni a magyar kormányt a szervezet különféle belső vitáiba, mi ebben nem vagyunk partnerek. Az RMDSZ döntse el, hogy mit akar, a magyar kormány pedig a szövetség álláspontját fontolóra fogja venni – szögezte le a politikus. Hozzátette: ha a MÁÉRT következő ülésén az RMDSZ javasolni fogja a külhoni magyar állampolgárság bevezetését, akkor az Orbán-kabinet foglalkozik majd ezzel a kéréssel.Németh Zsolt külügyi államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tíz év alatt az RMDSZ mindössze egyszer, a román oktatási törvény ellen kezdett aláírás-gyűjtési akcióba, amelyre azért volt szükség, mert a román kormány a romániai magyarságot sújtó intézkedést hozott. Ezzel szemben a magyar kormány semmiféle alapot nem szolgáltatott arra, hogy az RMDSZ ilyenfajta nyomásgyakorlással éljen, az Orbán-kabinet nyitott volt és lesz is mindenféle értelmes felvetéssel szemben – hangsúlyozta Németh Zsolt. Szerinte az akció hátterében az RMDSZ belső ellentétei húzódnak meg.Az államtitkárnak egyébként közvetlenül el sem küldték a külhoni magyar állampolgárság törvénytervezetét, mint mondta, bizonyára nem tartották fontosnak, hogy a kormánynak a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó illetékesét megkeressék ebben az ügyben. De Némethnek sikerült „beszereznie” ezt a tervezetet. – Főleg a külhoni magyar állampolgárság jogi tartalma igényli az alapvető elemzést, el kell dönteni, hogy a magyar állampolgárság és a kettős állampolgárság között van-e „köztes” állampolgárság. Létezik-e jogi értelemben egy olyan állampolgárság, amelyről a szóban forgó koncepció beszél, vagyis korlátozható-e az állampolgárság. Az egyik felfogás szerint az állampolgársági joggal minden jog megilleti az egyént, és alkotmányellenes az a jelenlegi szituáció, miszerint a nagyvilágban élő magyar állampolgárok nem szavazhatnak. A másik elképzelés viszont az állampolgárság korlátozhatósága értelmében azt hirdeti, hogy egyes magyar állampolgároktól meg lehet vonni a letelepedés és a szavazás jogát. Erre a dilemmára kell megfelelő választ találni, ennek mérlegelésére pedig a kormány a maga részéről nyitott – mutatott rá Németh Zsolt.Nemzetstratégiai szempontból azonban nem egyik vagy másik párt álláspontja a mérvadó, a MÁÉRT-nek együttesen kell konszenzusra jutnia a határon túli magyarokat érintő problémákban – hívta fel a figyelmet az államtitkár, Torgyán József kisgazda pártelnök azon kijelentésére reagálva, miszerint a magyar kormány „bátortalan” ezekben a kérdésekben. – Természetesen egy koalíciós partner véleményére a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak figyelemmel kell lennie, tehát várjuk a kisgazdák javaslatát arra vonatkozóan, hogy mely területen bátortalan a magyar nemzetpolitika – ecsetelte az államtitkár.Németh ugyanakkor érthetőnek tartja, hogy a határon túli magyarokat erősen foglalkoztatja a vízumkényszer ügye, ezeknek a gondoknak a megoldására a magyar kormány is készül. Magyarország nem tervezi a szomszédos országokkal való vízumkényszer bevezetését az európai uniós tagságáig, utána azonban elkerülhetetlen lesz, hogy az ország csatlakozzon a Schengeni Egyezményhez – fejtette ki a politikus. Az Orbán-kabinet most éppen azon igyekszik, hogy a jövőben is lehetővé tegye az anyaországgal való akadálymentes kapcsolattartást. Az államtitkár Magyarország csatlakozási folyamatát mindezek ellenére sem félti a határon túli magyarság jogi helyzetének rendezésétől. – Ha ebben a vonatkozásban is sikerül rendezett viszonyokat teremtenünk, az egyértelműbbé teheti az uniós bizottság számára is, hogy miként számoljon hazánkkal. Azt hiszem, sokkal nagyobb kockázat, ha integrációnk során egy bizonytalan állapotot tartunk fenn, mintha egyértelmű helyzetet teremtünk, és létrehozunk egy olyan nemzeti konszenzust, amelyben a magyar kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyarok is osztozni tudnak – ecsetelte Németh.A státustörvény néven emlegetett, a határon túli magyarok anyaországi jogállását rendező kedvezménytörvény egyébként a MÁÉRT soron következő ülésén kerül megvitatásra. A magyar kormány nem terjeszt olyan státustörvény-javaslatot a parlament elé, amelyre nem adja áldását a MÁÉRT. Mivel a határon túli magyar szervezetek vezetői sok esetben élesen bírálták a státustörvényt, Németh elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a MÁÉRT-en nem fogadják el a már kész koncepciót. Ebben az esetben a kormánynak nem lesz más lehetősége, minthogy összegyűjtse a határon túli magyar vezetők további elvárásait. Arra a felvetésre, hogy a státustörvény elfogadása után a külhoni magyar állampolgárság megadása következzen, Németh ezt válaszolta: – A státustörvény az említett célkitűzésnek egy nagyon fontos lépcsőfoka. Itt azonban egy politikai elképzelésről van szó, ezért mindössze egy jogi aktussal ez nem érhető el, vagyis további intézkedésekre lesz szükség.
Szentkirályi Alexandra: Csak bátor és patrióta kormány képes megvédeni az országot
