Az MSZP asztala

Hígul az MSZP, igaza van Horn Gyulának. Valószínűleg nem csak pillanatnyi dühének tudható be, hogy a minap a párt egyik jelenlegi alelnökében több szocialista politikusra jellemző karaktert fedezett föl. A volt elnök nincs megelégedve Molnár Gyula jegyeit viselő „párt-percemberkék” teljesítményével, hiszen mint mondta, nem mindegy, ki mit tesz le az MSZP asztalára. Érthető tehát a manapság az Európai Magyarországért nevű szövetség ügyeleteseként, kívülről már-már bekiabáló Horn Gyula bosszúsága a karrierjüket tudatosan építő „Molnár Gyulák” miatt. Hová tűntek mára az MSZP asztala mellől a valódi prédákat hozó, a javarészt az olajgate nevű korrupciós botrányban elhíresült Pál Lászlók, Máté Lászlók, Dunai Imrék, Patkó Andrások, Janza Károlyok, Hujber Ottók, Apró Piroskák, Szokai Imrék vagy éppen Suchmann Tamások és a többiek!? A „szocialista nagyágyúk” helyett dilettánsok nyüzsögnek az asztal körül.Mint például a frakcióvezető-helyettességig felhúzódzkodott, rendkívül ambíciózus Juhász Ferenc nevű és az ugyancsak becsvágyó Tóth Károly nevű Molnár Gyula, akik mindketten a parlamenti olajügyeket vizsgáló bizottság tagjai. Juhász a múlt héten egy jó előre beharangozott, az MSZP felelősségével szemben a jelenlegi kormánypártok és az olajügyek szoros kapcsolatát bizonyítandó sajtótájékoztatót tartott, s azért, hogy elkerülje azt a „csapdát”, amibe Kövér László beleesett, úgy gondolta, hogy tézisét a „jogi problémák elkerülése érdekében”, valamint a „józan ész és a politikai tisztesség nevében” csupán „véleményével” támasztja alá.Ennek egyike szerint „a magyar kormány értesült arról, hogy Király B. Izabella a nemzetközi terrorizmus központjából, Irakból kétszer másfél millió hordó üzemanyagot szerzett be – eszerint a magyar hatóságok legalábbis hallgatólagos tudomásával”. Mint az pár nappal később a Gazdasági és a Pénzügyminisztérium, és az iraki nagykövetség cáfolata alapján kiderült, az egész egy dörrenetes nagy csacsiság, alapját pedig nem ellenőrzött titkosszolgálati információk képezték. Juhász azonban nem állt meg az első tévedésnél. A nagyobbik kormánypártot is ütötte-vágta a „véleményével”. Az óriásplakát-helyekkel üzletelő Tóth Bélát meg az ügyeit vette elő. Tóth Béla Juhász szerint 1994-ben a Fidesz kampányfőnöke volt. Puff neki, persze, hogy kiderült: Tóth Béla nem volt az, és semmilyen kapcsolatban sem állt az emlegetett olajos cégekkel. „Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a szocialistáknak bármiféle bizonyítéka lenne arra, hogy ebből a pénzből egyetlen fillér is eljutott volna a Fideszhez, de vajon miért nem érdeke a Fidesznek Tóth Béla és a többi hasonló ügy tisztázása és a vétkesek elítélése?” – kérdezte végül. Fenti logikai zűrzavarból az mindenesetre kitűnik, Juhász nem igazodik el saját „véleményeinek” tarkaságában sem.A munkamegosztás alapján a „középső” kormánypárttal olajügyben egy másik Molnár Gyula, a Tóth Károly bánt el. Ő jócskán körültekintőbben járt el, mint frakciótársa, nem véletlen, hogy a nemzetbiztonsági meg a rendészeti bizottságnak is tagja lehet. Kiderítette, hogy Homoki János honvédelmi államtitkár az egykoron MSZMP-s Csikóssal, az Energol Rt. vezetőjével kétszer is kávézott. Homoki viszont a nyilvánosság előtt többet is elmondott kapcsolatukról, s csak azért nem hamarabb, mert nem kérdezték meg tőle.Igaza van Horn Gyulának: hígul az MSZP. Civil tenorként pedig már a tenor-elnök-frakcióvezetőre, Kovács Lászlóra nem számíthat a rendcsinálásban. Őt most épp az foglalkoztatja, hogy „tigris vagy róka helyett inkább egy markáns ló” szeretne lenni.