Birtokosok háborúja Gödöllőn

Egy gödöllői útépítés, illetve néhány száz négyzetméternyi terület miatt háború tört ki Borsos József ingatlanvállalkozó, a város egyik önkormányzati képviselője és Roszik Gábor volt MDF-es országgyűlési képviselő, a Tessedik Sámuel Alapítvány ügyvezetője között. A bíróságra került ügy a napokban elfajult. Az ismert evangélikus lelkész szerint szomszédja gyilkossággal fenyegette meg, ám a közgyűlésben cigány kisebbségi képviselőként mandátumot szerzett vállalkozó nem tud ilyen esetről.Borsos József „kisebbségi kiskirály” életveszélyesen megfenyegetett, mert jogsértőnek tartom, hogy az anya- és gyermekoltalmazással foglalkozó Tessedik Sámuel Alapítvány többségi tulajdonában álló ingatlanból – az önkormányzat segítségével – kisajátított egy körülbelül 260 négyzetméteres területet – nyilatkozta lapunknak Roszik Gábor. Elmondta, hogy az év elején út céljára hivatalosan kijelölt – a Lumniczer utca és a Petőfi tér között fekvő – ingatlant a képviselő néhány hete sajátjaként kezdte el használni. A lelkész azt állítja, hogy tiltakozására Borsos megerősítette, hogy ha akadékoskodik, akkor elteszik láb alól.– Ezt követően védelmet kértem, feljelentést tettem a rendőrségen és az ügyészségen is. A hatóságok nem intézkedtek, de én nem félek, mint ahogy 1988–89-ben a munkásőröktől és a szovjet katonáktól sem féltem – tette hozzá.Az alapítvány néhány évvel ezelőtt nem titkolt szándékkal, spekulációs célból vette meg az érintett földterületet, hogy majd továbbadva, bevételeket szerezzenek karitatív munkájuk fejlesztéséhez. Roszik ugyan eladta volna Borsosnak az érintett ingatlanrészt, a hozzá kapcsolódó 1500 négyzetméternyi területtel együtt összesen 18 millió forintért, ám nem tudtak megegyezni. Az alapítvány birtokháborítás vádjával is feljelentette a képviselőt.Borsos József cáfolja a vádakat. Elmondta: még a napokban is komoly üzleti tárgyalásokat folytatott Roszikkal, nem érti a vádaskodást. A vitatot terület nem is az ő tulajdona, hanem az önkormányzaté. Hivatalosan hatezer forintos négyzetméterárat állapítottak meg az alapítványnak. – Én tízezer forintos árat kínáltam, de nem tudtunk megegyezni. Ezért a hivatalos árnak megfelelően csak 1,7 millió forintot helyeztem letétbe, amelyet Roszik felvehet. Az alapítvány szomszédságában lévő ingatlanon beruházásba kezdtem, s ehhez elengedhetetlen az út kialakítása.Gémesi György, a város MDF-es polgármestere lapunknak elmondta: sajnálatosnak, azonban az érintettek magánügyének tekinti a háborúskodást. Politikusként már évekkel ezelőtt megszakította a kapcsolatot egykori párttársával, aki ma már nem tagja az MDF-nek. Borsossal kapcsolatban megjegyezte: a városban olyan hírek terjednek a képviselő vállalkozásairól, amelyek megkérdőjelezhetik az önkormányzat és a polgármester hitelességét is. Azért, hogy még a gyanú árnyéka se vetüljön senkire, a képviselők a múlt héten úgy döntöttek, hogy Borsos József csak tanúk jelenlétében és emlékeztető készítése mellett tárgyalhat a város vezetőivel. A homályos ügyekben pedig vizsgálat indul – fűzte hozzá a polgármester.– A zűrös ügy több mint tíz évvel ezelőttre nyúlik vissza, hiszen még az akkori tanács jelölte ki út céljára az érintett területet. Az önkormányzati képviselő-testület pedig 1997-ben, részletes rendezési tervben szabályozta, hogy közcélú út kerüljön ide – szögezte le Nánási Éva, Gödöllő jegyzője. Szerinte mindezt Roszik Gábor is tudta, hiszen egyeztettek vele. Az igazi bajok akkor kezdődtek, amikor Borsos József saját ingatlanán engedélyt kért egy üzletház és lakások építésére. Az építési törvény alapján a közútberuházást annak kell finanszíroznia, akinek az érdekében áll. Ebben az esetben a vállalkozó-képviselőről van szó, akinek az ügyében hatóságként járt el a polgármesteri hivatal. – Valótlan Roszik Gábor állítása, hogy az önkormányzat Borsos Józsefet segítette. A törvény azt is előírja, hogy ilyen esetben kisajátítási eljárás, tehát a tulajdonos hozzájárulása nélkül lehet lejegyezni az utat, a kártalanításra viszont a kisajátítási szabályok vonatkoznak. A dokumentumok szerint mintegy 280 négyzetméternyi területért járó pénzösszeget, forgalmi érték alapján egy igazságügyi szakérő állapította meg – húzta alá a jegyző. Hozzátette: Roszik Gábor a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal másodfokú határozatát a Pest Megyei Bíróságon megtámadta, ám kicsúsztak a határidőből. A bíróság tárgyalás nélkül elutasította a keresetet, és az alapítvány ezért fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy az ügy per alatt van, Borsos József pedig érvényes engedély alapján használja a leendő közutat.Az ügy érdekessége, hogy Borsos a Gödöllői Hírek című közérdekű városi lapban perrel fenyegette meg az önkormányzatot, mert nem nyert el egy ingatlanpályázatot. A kétfordulós pályázat során a képviselő egyedül maradt ajánlatával, ám a városi közgyűlés végül új pályázatot hirdetett. – Ezek után soha többé egy négyzetmétert sem építek a városnak – nyilatkozta Borsos József az újságnak.