Emlékezés halottainkra

November elsején, holnap, a vallásos emberek az úgynevezett „mindenszentek” ünnepét tartják, másodikán pedig, a halottak napján, elhunyt szeretteikre emlékeznek. A két ünnep szorosan összetartozik, hívő és nem hívő számára egyaránt fontos emléknap.A „mindenszentek” ünnepeként emlegetett emléknap a vértanúk tiszteletéből ered. A keleti egyházban már i. sz. 380 táján megtartották a vértanúk ünnepét. Amikor azonban a VII. században ez a hagyomány a nyugati egyházban is ismertté vált, fokozatosan kiterjedt az összes megdicsőült szent tiszteletére. IX. Gergely pápa a IX. században november 1-jét jelölte meg az összes szent, vagyis „mindenszentek” emléknapjának. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia (MKPK) titkára szerint ezen a napon a hívők arra emlékeznek, hogy Isten minden embert üdvösségre hív. A szentek által pedig azt ünneplik, hogy bennük visszhangra talált Isten hívó szava és kegyelme.November másodikán, vagyis a halottak napján az emberek saját elhunyt szeretteikre emlékeznek. Az ünnepet a X. században a clunyi bencés szerzetesek vezették be. Először csak az elhunyt szerzetestársaikra emlékeztek, majd ahogyan az ünnep elterjedt a nyugati világban, úgy szélesedett ki a tartalma az összes elhunyt rokon és barát irányába. Veres András püspök szerint a hívők a szentmise, az imádság és a temetőlátogatás révén szeretteiket Isten irgalmába ajánlják. Hozzátette: ezen a napon a szokásos feltételek mellett – vagyis gyónás, áldozás, valamint a szentatya szándékaiért felajánlott imádság révén – halottaink számára teljes búcsút nyerhetünk.

---