Az ismét fellángolt arab– izraeli konfliktus napjaiban előtérbe került Libanon, miután a Hezbollah foglyul ejtette Elhanan Tannenbaum izraeli ezredest. A szélsőséges iszlám fegyveres szervezet állítása szerint Tannenbaum Moszad-ügynök, érte és két másik fogságba ejtett izraeli katonáért túszcserét ajánlottak a zsidó államnak. Libanonban a napokban ült össze az új parlament, amelyben a Szíria-barát politikát folytató Rafik Harari parlamenti csoportja alkotja a legerősebb frakciót.Damaszkusz „tántoríthatatlan szövetségese” Nabih Berri is, akit újraválasztották a parlament elnöki posztján. A Szíria-barát szárny megerősödése viszont önmagában még nem elég a hatalom megragadásához, Harari a 128 fős parlamentben 39 mandátummal nem tud többségi kormányt alakítani. Berri éles ellentétben áll Lahud köztársasági elnökkel, míg Libanon a külvilág felé kiegyensúlyozottabb politikát kíván felmutatni.Bejrút ezért megtiltotta a palesztin menekülteknek, hogy megközelítsék az izraeli határszakaszt. Az izraeli hadsereg tűzparancsot hirdetett a nemrég kiürített Dél-Libanonnal határos területeken, miután a halálos áldozatokkal járó határvillongásokat követően izraeli gépek a libanoni Tyr városig repülve tartottak erődemonstrációt. A libanoni kormányerők útakadályokat állítva zárták le Dél-Libanon határzónáit, kerülendő a fegyveres konfliktust az ország déli szomszédjával. Libanonban jelenleg 35 ezer szíriai katona állomásozik, akik az 1975–1990 között dúló polgárháború óta jelentik a belpolitikai ellensúly szerepét. Hasonlóan óvatos Izrael-politikát folytat Bassár al-Aszad szíriai elnök is, bár Damaszkusz területi követelései között az egész Golán-fennsík szerepel. Izrael egyoldalú lépését, a Dél-Libanonból történő kivonulást Libanon és Szíria is kockázatosnak tartotta, ám a nemrég kiújult ellenségeskedések sem vezettek a konflitus kiszélesedéséhez.

Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala